2024-ben nagyszabású animációs film készült Wladyslaw Stanislaw Reymont lengyel író (1867-1924) Parasztok című regényéből. A Nobel-díj bizottság száz évvel korábban, 1924-ben hozott döntésével a Parasztok, mint „nagy nemzeti eposz” írójának ítélte az irodalmi Nobel-díjat. Az évfordulón Lengyelország egy másik rangos kulturális díjat, az Oscart célozza meg a Dorota Kobiela Welchman és Hugh Welchman rendező-forgatókönyvíró páros által jegyzett alkotással. Mit mondhat a mának egy paraszti tárgyú eposz? Nagyon is sokat. A Parasztok cselekményének számos konfliktusa – hagyomány és modernizáció egymásnak feszülése, a közösségi kontroll és az egyéni függetlenségvágy ütközése, az idegenellenesség, a női sors ábrázolása – aktuális ma is, és rendelkezik közéleti tartalommal.

Mi haszna annak, ha a karácsonyi találkozáskor a békés beszélgetés közben egy kicsit a politikáról is diskurálunk? Rajnai Gergely blogbejegyzése erre a kérdésre ad egy lehetséges választ.

Vajon történt-e alapvető változás a magyar-orosz viszonyban, és ha, igen, mikor. Csizmadia Ervin Gyurcsány Ferenc minapi kijelentését veszi alapul, és elgondolkodik  a 2009-től kezdődő időszakon.

“Szokatlannak tűnhet, hogy a magyar miniszterelnököt egy nyugati vezető ennyire baráti hangulatban fogadja” fogalmazott a hvg.hu Emmanuel Macron és Orbán Viktor találkozója kapcsán. Ha azonban valakitől szívességet várunk, vagy szeretnénk meggyőzni valamiről, szinte biztos, hogy nem az a sikerhez vezető legrövidebb út, hogy hűvös fogadtatásban részesítsük. De akkor mi a titka a szívélyes viszonynak a protokollon túl?

Képzeljük el azt a helyzetet, hogy Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc gyermekei szüleikről inspirálódva egy filmsorozat forgatókönyvét írják meg, majd azt egy nemzetközi streaming platform megrendezi. Ha Magyarországon nem is, Szlovákiában 2023-ban már megvalósult.

Akik olvasták a Méltányosság Politikaelemző Központ 2021-ben megjelent Az uralkodó párt című könyvét, azok számára nem jelenthet újdonságot, hogy a hosszú ideig kormányzó, ún. domináns pártot nem tekintjük sem negatív, sem pozitív fogalomnak, hanem önmagában elemezzük az adott pártjelenséget. A Fideszt egyértelműen a domináns pártok közé soroljuk. Hasonló a bajor Keresztényszociális Unió (CSU), hiszen a párt, amióta létezik, azaz 1946 óta, szilárdan kézben tartja Bajorországot. Lényegben a párt adja folyamatosan a tartományi miniszterelnököt. Ám a párt hullámvölgyben van, és ez vizsgálati alapot adhat a magyarországi folyamatok elemzéséhez.

Az Európai Uniót gyakran kritizálják azért, mert nem elég demokratikus. Az euroszkeptikus politikusok rendszerint előhozakodnak a „demokratikus deficittel”, ami abból adódik, hogy egyre több és több fontos döntést hoznak meg európai szinten, miközben a brüsszeli döntéshozók nagy része nem rendelkezik közvetlen választói felhatalmazással. Ennek eredményeképp a polgárok által nem ismert kinevezett bürokraták hoznak meg fontos politikai döntéseket.