Az uniós külpolitika egyik alapkövévé kezdi kinőni magát az a gondolat, hogy “jobban oda kell figyelni másokra”, meg kell hallgatni azokat, akiket az európai törvényhozás érint, és figyelembe kell venni aggályaikat. Elvben lehetetlen ezzel vitatkozni, vannak, akik mégsem értenek egyet ezzel. Mi…

Az európai politikát másodlagosnak, kicsit érdektelennek tartjuk mi magyarok, és általában az európai polgárok is. Minden a nemzeti szintű témákról szól, akár egy budapesti kerület vagy kisváros apró-cseprő ügyei is sokszor érdekesebbek, mint a kontinensszintű mozgások. Mégis Orbán Viktort mintha…

A múlt hét legvégén Bécsben új pártfrakció létrejöttét jelentették be. Ebből világos, hogy a Fidesz EP képviselői immár nem függetlenek. Vajon meddig küzdheti fel magát a Patrióták új pártcsaládja?

Magyarország miatt átalakulhat az EU döntéshozatali mechanizmusa, legalábbis egy vitán többen ránk hivatkozva javasolták a többségi döntéshozatalt. Zsolt Péter blogbejegyzése a konszenzusos döntéshozatal nehézségeiről.

A Nyugattól – úgy-ahogy – megtanultuk a demokráciát, de keveset tanultunk abból, mit is jelent az európai egység? Vajon mennyit értünk ma az egységes Európából?

Hét évvel a híres beszéde után Emmanuel Macron visszatért a Sorbonne-ra, hogy Európa jövőjéről beszéljen. Harcias fellépése részben a választási kampánynak szólt, fontos azonban az aktualitásokon túlmenően is foglalkozni egy ennyire fajsúlyos beszéddel.

Generációk számára május elseje elsősorban a munka és a munkások ünnepe, ám egyúttal a közép-európai országok visszatérése az európai gazdasági és politikai körforgásba, Európa újraegyesülése. Mit adott és mit nem az Európai Unió a visegrádi országoknak?