A “történelem ismétli magát” kifejezést rendszerint negatív kontextusban szoktuk emlegetni, elvégre a fejlődést a lineárisan előre tartó haladással azonosítjuk. Ha a történelem valamilyen módon visszatér, azt kudarcként éljük meg. Amit úgy érzünk egyszer már meghaladtunk, végleges, lezárt ügy, nem…

A XVIII. századi velencei kémjelentésekről szóló könyv előszavában Szerb Antal beszél kis történelemről és nagy történelemről. “…senki nem tudta a velenceieknél ízesebben, okosabban és részletesebben leltározni az udvari pletykákat és intrikákat, a századok kis történelmét, amely ott van a nagy…

Az uniós külpolitika egyik alapkövévé kezdi kinőni magát az a gondolat, hogy “jobban oda kell figyelni másokra”, meg kell hallgatni azokat, akiket az európai törvényhozás érint, és figyelembe kell venni aggályaikat. Elvben lehetetlen ezzel vitatkozni, vannak, akik mégsem értenek egyet ezzel. Mi…

Az EU elnökség kétségtelenül tovább élezte az amúgy is meglévő konfliktusokat a magyar vezetés és a mainstream uniós politikusok között. Kevés szó esik azonban arról, miért alakult így. Adottnak vesszük a demokrácia-vita magyarázatát, de közben nem foglalkozunk eleget annak geopolitikai…

Az, hogy az influenszerek hatással vannak a politikára nem újkeletű dolog, de hogy a politikusokból egyre többen lesznek influenszerek, az igen. Új idők, új eszközök, avagy mit keres a miniszterelnök az edzőteremben?

A választásokat követően az elemzők szájából talán legtöbbet elhangzó mondat, hogy a Fidesz immáron nem teheti meg, hogy csak a saját szavazótáborával foglakozzon. De mit takarhat ez a gyakorlatban?

Hét évvel a híres beszéde után Emmanuel Macron visszatért a Sorbonne-ra, hogy Európa jövőjéről beszéljen. Harcias fellépése részben a választási kampánynak szólt, fontos azonban az aktualitásokon túlmenően is foglalkozni egy ennyire fajsúlyos beszéddel.