Gyakran hiszik azt: a hosszú ideig kormányzó pártok léte valami új jelenség, miként az is, hogy – leginkább egy külső vagy belső, azaz párton belüli válság hatására – egy parlamenten kívüli mozgalom hatalomra juthat. Azonban ez nem is annyira új jelenségsorozat a politikában, inkább egy történelmi hagyomány folytonosságáról van szó. A Méltányosság Politikaelemző Központban sokszor írunk arról, hogy a domináns párt hagyománya jellemzi a magyar pártrendszer-történetet. Akad még egy ország, amelynek történetében a 19. század végén jellemző a hosszú ciklusú kormányzás, vagyis hogy egyetlen politikai erő gyakorolja a hatalmat. Manapság, amikor számos országban látjuk a pártrendszer hirtelen, gyors változását (Bulgáriától Olaszországig), Olaszország és Magyarország történeti példái segíthetnek megérteni a ma zajló pártrendszer-átalakulási folyamatokat.

Sulyok Tamás köztársasági elnöki pályájának kezdete felidézi a magyar társadalom szembenézési szükségletét. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, érdemes olyan példaképet találnunk, aki már a maga korában tisztán látta a jelent, és mindannyiunk jövőjét.

Magyar Péter beszédében az ideológiai ellentétek meghaladásáról is beszélt. Az ideológiamentesség azonban a csábító előnyök mellett számos hátrányt is hordoz magával. Rajnai Gergely blogbejegyzése.

Báró Kemény Zsigmond – a reformkor nagy nemzedékének tagjaként – ma alig olvasott. Pedig a mai magyar politika számára is van megfontolandó mondanivalója.

Minden egész eltörött, írja a költő, és bizonyára mindannyian éreztük már, hogy vannak napok, (hetek, hónapok?) amikor mintha minden borulna életünkben. Késve ébredünk, és akkor már a busz sem időben jön, a kávé kiömlik, a gomb leszakad, az egyetlen fontos dolgot, amire emlékezni kellett volna otthon hagyjuk. De mi van akkor, ha ez a negatív spirál a politikában történik?

Mi magyarok úgy tartjuk magunkról, hogy a magyar humor (is) egyedi, hiszen humorban nem ismerünk tréfát. Március 15-e nem csak a dicsőséges 48-as forradalomról, hanem az elfeledett magyar politikai humor intézményesüléséről is szól.

Általában a filmvígjáték nem tartozik a nagyra becsült műfajok közé. Ha a filmművészet nagy alkotásait kell megnevezni, a melodráma, sci-fi, történelmi film, krimi, de még a horror műfajában is nagyobb eséllyel találunk olyan alkotásokat, amelyeket a közvélemény kultikusnak tart. Ám nem véletlen, hogy éppen az Egyesült Államok lett a filmvígjáték egyik hazája. Az amerikai társadalom bizonyos vonásai kedveznek a műfajnak.