Vajon történt-e alapvető változás a magyar-orosz viszonyban, és ha, igen, mikor. Csizmadia Ervin Gyurcsány Ferenc minapi kijelentését veszi alapul, és elgondolkodik  a 2009-től kezdődő időszakon.

“Szokatlannak tűnhet, hogy a magyar miniszterelnököt egy nyugati vezető ennyire baráti hangulatban fogadja” fogalmazott a hvg.hu Emmanuel Macron és Orbán Viktor találkozója kapcsán. Ha azonban valakitől szívességet várunk, vagy szeretnénk meggyőzni valamiről, szinte biztos, hogy nem az a sikerhez vezető legrövidebb út, hogy hűvös fogadtatásban részesítsük. De akkor mi a titka a szívélyes viszonynak a protokollon túl?

Képzeljük el azt a helyzetet, hogy Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc gyermekei szüleikről inspirálódva egy filmsorozat forgatókönyvét írják meg, majd azt egy nemzetközi streaming platform megrendezi. Ha Magyarországon nem is, Szlovákiában 2023-ban már megvalósult.

Akik olvasták a Méltányosság Politikaelemző Központ 2021-ben megjelent Az uralkodó párt című könyvét, azok számára nem jelenthet újdonságot, hogy a hosszú ideig kormányzó, ún. domináns pártot nem tekintjük sem negatív, sem pozitív fogalomnak, hanem önmagában elemezzük az adott pártjelenséget. A Fideszt egyértelműen a domináns pártok közé soroljuk. Hasonló a bajor Keresztényszociális Unió (CSU), hiszen a párt, amióta létezik, azaz 1946 óta, szilárdan kézben tartja Bajorországot. Lényegben a párt adja folyamatosan a tartományi miniszterelnököt. Ám a párt hullámvölgyben van, és ez vizsgálati alapot adhat a magyarországi folyamatok elemzéséhez.

Az Európai Uniót gyakran kritizálják azért, mert nem elég demokratikus. Az euroszkeptikus politikusok rendszerint előhozakodnak a „demokratikus deficittel”, ami abból adódik, hogy egyre több és több fontos döntést hoznak meg európai szinten, miközben a brüsszeli döntéshozók nagy része nem rendelkezik közvetlen választói felhatalmazással. Ennek eredményeképp a polgárok által nem ismert kinevezett bürokraták hoznak meg fontos politikai döntéseket.

A magyar pártoknak több típusa létezik. Vannak, amelyek jók itthon, de külföldön kevésbé. Vannak, amelyek nem annyira erősek itthon, de külföldön számolnak velük. S vannak, amelyek se itthon, se külföldön nem mérvadók. Az Európai Unió és Parlament – bármennyi kritika éri őket – továbbra is fontos. A nemzetközi szervezetek – s nem csak az említett kettő – tükrei a magyar politikának.  

A Foreign Affairs magazinban nemrégiben kiváló írást közöltek Walt Rostowról és az általa megalkotott modernizációelmélet hatásairól az amerikai külpolitikai stratégia-gyártásra. Miközben az írás rámutat arra, hogy Rostow munkássága rendkívül ellentmondásos, aközben azt is bemutatja, hogy mekkora hatással lehet akár egyetlen ember elképzelései a világra. A cikk egy óda a politikai gondolkodás fontosságához. Ami felveti azt a kérdést, vajon hol maradnak napjaink átfogó társadalmi elméletei?