Szinte közhelynek számít manapság, hogy a liberalizmus válságban van. Ennek több okára rávilágítottunk már a Méltányosságnál: például a liberálisok nem találtak (és sokáig nem is igazán kerestek) megoldást a posztmodern kor kihívásaira és nem figyeltek eléggé a néptől érkező igényekre. Mindezek…

A Foreign Affairs magazinban nemrégiben kiváló írást közöltek Walt Rostowról és az általa megalkotott modernizációelmélet hatásairól az amerikai külpolitikai stratégia-gyártásra. Miközben az írás rámutat arra, hogy Rostow munkássága rendkívül ellentmondásos, aközben azt is bemutatja, hogy mekkora…

Sokat beszélünk arról, hogy 1990-ben megjósolták a liberális demokrácia világméretű győzelmét. De száz évvel korábban is ezt tették – igaz, akkor csak a „sima” demokrácia győzelmét jósolták. Csizmadia Ervin jósol száz évvel későbbre.

Az Oppenheimer az amerikai társadalom egyik legfontosabb jellemzőjére mutat rá úgy, hogy az első ránézésre nem is tűnik fel. Rajnai Gergely blogbejegyzése ezt az aspektust tárja fel.

A horrorfilm általában lenézett műfaj a popkultúrában. Holott nem kevés horrorfilm közvetlenül rendelkezik politikai olvasattal. A félelmetes lényt gyakran a politikával összefonódott titkosszolgálati, katonai erők keltik életre.

Magyarországon mintha csakis a korrupció szemüvegén keresztül lennénk képesek vizsgálni a barátságot a politikában. Lehet, hogy mégis ez a politika alapja? Lakatos Júlia blogbejegyzése. 

Az ukrán-orosz háború kapcsán általános reakció volt, hogy az Európai Unió geopolitikai szempontból “fénysebességre” kapcsolt. Ahogy múlik az idő, és a konfliktus egyre inkább elhúzódik, úgy tűnik azonban, hogy az új geopolitikai ambíció inkább csak szavakban realizálódik, semmint tettekben.