A mostani szobordöntési hullámban gyarmatosítók, fölfedezők szobrait, emlékműveit távolították el, rosszabb esetben döntötték le, és még rosszabb esetben megrongálták vagy a folyóba dobták őket.

A választások bojkottja nagyon ritkán vezet eredményre, ez most bebizonyosodott a szerbiai választásokon is.

Most, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa számos nagyvárosában elég érdekes utcai harcok zajlanak, s ezeknek van egy olyan vetülete is, amely régi értékek (főként szobrok) lerombolására irányul, talán nem árt eszünkbe idézni a kitűnő politikai filozófus és történész, Michael Oakeshott: A történészi tevékenység című írását. Ebben a szerző tömören és lényeglátóan ezt mondja: „A «múlt» a jelen világ meghatározott módon történő értelmezésének következménye”.

Az elmúlt napok az Egyesült Államokban a George Floyd halálát követő egyre erőteljesebb tiltakozásokról szóltak. Ezek az események különös aktualitást adnak egy 2015-ös, Mutassatok egy hőst! (Show Me a Hero) című minisorozatnak, amely a New York állambeli Yonkers városában a 80-as évek végén lezajlott küzdelmet mutatja be a feketék szociális bérlakás-programjával kapcsolatban. 

Az etikus titok a legkülönbözőbb szakmákban nagyon egyszerűen születik. Valaki kéri, a másik ezt megígéri, hogy megteszi, és máris a beszédaktus valósággá válik. Legyen ez üzleti titok egy termék fejlesztésénél, vagy ügyvédi titok az ügyfél kérésére, vagy médiatitok a forrás kérésére.

A koronavírus által okozott válsághelyzet egy olyan időpontban ért minket, amikor a virtuális kommunikáció újabb és újabb platformokon jelenik meg, és egyre nagyobb és nagyobb jelentőségre tesz szert az életünkben.

Sokszor hallani, hogy a magyar társadalom mennyire végletesen kettészakadt. Mintha ez valami egyedi jelenség lenne, amiről politikai nézetektől függően egyik vagy másik vezető tehet. Holott a kialakulása – amit szakszóval polarizációnak szoktunk nevezni – sokkal inkább egy globális trend része.