Arról mindenkinek van (általában lesújtó) véleménye mit mondanak az évértékelő magyar politikusok. De tudjuk, mit mondanak az európaiak? Csizmadia Ervin gondolatai.

Evidenciának tűnhet, hogy a demokráciákat támogatni kell ahhoz, hogy fejlődjenek, vagy megőrízzék optimális állapotukat. A 2022-es év fejleményei élesen rávilágítanak arra, hogy nagyon nem mindegy, milyen módon gondolkodunk a demokráciák fejlesztéséről. A “pénz, fegyver, paripa” biztosítása ugyanis még nem biztos, hogy elegendő a demokráciák egészségének megőrzéséhez.

Az orosz-ukrán háború, az erre válaszként adott EU-s szankciók, és a konfliktusból fakadó gazdasági hatások árnyékában csak pár pillanat jutott a Visegrádi Együttműködésnek. Miért bénult meg, és kaphat-e még új lendületet?

Az ENSZ közgyűlése 2005-ben az auschwitzi koncentrációs tábor fölszabadulásának napját, január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. De ki gondolt arra a 20. század elején, hogy 6 millió embert pusztítanak el Európa közepén? A Hervey házaspár, akik megtestesítették a közhelyesen elgondolt asszimilált, jó módú, művelt zsidó polgárt, biztosan nem sejtették, mi vár az unokáikra.

A múlt héten megjelent az Eurobarometer friss felmérése, amelyben az egyes tagállamok véleményét mérték fel néhány fontos kérdéskörről.

Több mint közhely, hogy a régi nagy ideológiáknak leáldozott. Ugyanakkor itt vannak az újak, amelyek egy szempontból nagyon hasonlítanak a régiekre: nekünk magunknak identitást adnak, de az ellenfeleket leminősítik és kizárják. 

Bár az Aranybulla sorozat megjelenése az év végi szimbolikus elcsendesedéshez volt igazítva, a visszhangja mégis hangossá tette az újév elejét. Még most is sorra jelennek meg a méltató, és kritikus értékelések, amelyek legfőbb értéke elemző szemmel, hogy tökéletesen leírják a folytatódó kultúrharc, egyben a kurrens magyar politikai diskurzus jellegét.