Valószínűleg többen is úgy érezzük: a régen megszokott nyári közéleti uborkaszezon mára teljesen kikopott Magyarországon. Ráadásul évközben is hiányoznak a könnyedebb időszakok, mivel szinte minden ünnep, téma és esemény átpolitizálodott. Azonban a humor révén talán még mindig átvészelhetőek a…

Paár Ádám blogbejegyzése bemutatja, miként alakította a teleregény a társadalmi fölfogást Latin-Amerikában, és milyen párhuzamok mutathatók ki a latin-amerikai teleregényekben ábrázolt identitás és a közép- és kelet-európai (így magyar) identitás között.

Prohászka Lajos híres szellemtörténeti könyve, „A vándor és a bujdosó” tele van nagyon érdekes kérdésekkel. Ezek közül az egyik az, hogy miért nem szeretik Európában a magyarokat. Válaszokat is ad. De könyve 1936-ban íródott. Változott valami? 

Most dőljünk hátra, lazítsuk el a végtagjainkat, hunyjuk le a szemünket, lassítsuk le a légzésünket és képzeljünk el egy szobát.

A címben kiütköző csodálkozás oka, hogy a napokban érdekes csörtének lehettek szemtanúi, akik Fekete-Győr András közösségi média jelenlétét követik.

Rajnai Gergely blogbejegyzésében annak jár utána, vajon miért nem buknak bele a helyi politikusok olyan botrányokba, mint például a fák nélküli lombkorona sétány ügye.

A pápa három napos látogatása nem csak a vallásos embereknek szóló üzenet. A látogatás alkalmat ad arra, hogy ki-ki elgondolkodjon: mennyire van jelen a világ a hazai mindennapokban? Mit tudunk arról a Nyugatról, amelyhez magunk is tartozunk?