Se szeri, se száma az olyan, többségében nyugati filmeknek, könyveknek, amelyek valamilyen fikciós, alternatív történelmet írnak le. Vajon Magyarországon lehetséges volna ilyen? Lakatos Júlia blogbejegyzése.

Előfordul, hogy egy filmsorozat hőse annyira népszerű lesz, hogy szinte elmosódik a határ a képzelet és a valóság között. Ez történt A tavasz tizenhét pillanata hősével, Makszim M. Iszajev ezredessel, szovjet kémmel, aki Max Otto von Stirlitz néven beépült az SS-be. Hihetetlen, de Stirlitz mai napig politikaformáló.

Miként nyilvánul meg a domináns pártrendszer a magyar szellemi térben? Rajnai Gergely blogbejegyzése erre a kérdésre ad válaszokat.

Elképzelhető, hogy egy demokrácián belül élesebb konfliktusok legyenek, mint amikor a demokráciák ellenfelei a diktatúrák voltak? Mindenesetre meglepődhetünk, hogy a demokratizálódás harmadik hulláma után harminc évvel a szókészletünkben milyen kifejezések vannak.

A magyar filmsorozatok sokszor nem tudnak mit kezdeni a faluval. A mozgókép vagy idealizálja a vidéket, vagy minden vidéki embert bugyutának néz. Nyugat-Európában a falusi élet realista igényű bemutatása állandó témája a filmsorozatoknak. Ennek oka, hogy a paraszti életforma jobban megőrződött a német, francia és skandináv társadalomban.

Az ukrán-orosz háború kapcsán általános reakció volt, hogy az Európai Unió geopolitikai szempontból “fénysebességre” kapcsolt. Ahogy múlik az idő, és a konfliktus egyre inkább elhúzódik, úgy tűnik azonban, hogy az új geopolitikai ambíció inkább csak szavakban realizálódik, semmint tettekben.

Miként változott meg a tusnádfürdői beszéd alapján a magyar kormány mozgástere? Milyen logika mentén alakítja ki Orbán Viktor hosszútávú stratégiáját? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése.