Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde rendszerint nagy figyelmet és visszhangot vált ki a politikát követőkből, idén viszont nem volt sok olyan kijelentése, amit sokan gyorsan kiemeltek volna, mint a tavalyi, „kevert fajú” népekről szóló okfejtése, vagy akár korábban az illiberális államról szóló fejtegetései. Leginkább a román elnöknek küldött üzenetei, illetve a Nyugat erős kritikája az, amit a kritikusok főleg kiemeltek, de összességében úgy tűnhet, hogy nem történt „semmi különös”, egy szürkébb beszédről beszélünk.

A Cseh Tamás-Bereményi Géza kettős egyik dalában felsejlik az a fogalom, hogy „világhelyzet”. Van-e a magyar társadalomnak világhelyzet-tudata? Nem inkább sziget-tudatunk van? Csizmadia Ervin bejegyzése.

Egy filmben. Illetve a történet alapjául szolgáló könyvben. A Vörös, fehér és királykék című bestseller politikai eszkapizmus a javából, egyben jókora csavar az egyik agyonhasznált amerikai filmes klisén. A mű mégis több mint egy klasszikus történet új köntösben, legalább annyira szól a politikáról, és a valóság formálásának módjairól, mint arról hogyan érzékenyítsünk, és hogyan ne.  

Valószínűleg többen is úgy érezzük: a régen megszokott nyári közéleti uborkaszezon mára teljesen kikopott Magyarországon. Ráadásul évközben is hiányoznak a könnyedebb időszakok, mivel szinte minden ünnep, téma és esemény átpolitizálodott. Azonban a humor révén talán még mindig átvészelhetőek a holtpontok.

Paár Ádám blogbejegyzése bemutatja, miként alakította a teleregény a társadalmi fölfogást Latin-Amerikában, és milyen párhuzamok mutathatók ki a latin-amerikai teleregényekben ábrázolt identitás és a közép- és kelet-európai (így magyar) identitás között.

Prohászka Lajos híres szellemtörténeti könyve, „A vándor és a bujdosó” tele van nagyon érdekes kérdésekkel. Ezek közül az egyik az, hogy miért nem szeretik Európában a magyarokat. Válaszokat is ad. De könyve 1936-ban íródott. Változott valami? 

A Donald Trump elleni vádemelés és az arra érkező reakciók rámutatnak a liberális demokrácia legaktuálisabb problémáira. Rajnai Gergely blogbejegyzése arra keresi a választ, hogy miként függ össze a jogi eszközök egyre gyakoribb alkalmazása és a társadalmi-politikai válságjelenségek.