A populisták korában a szakpolitikus karakterű vezetők szinte teljesen eltűntek a politikából. A koronavírus okozta válság alatti kommunikáció viszont mintha visszahozta volna ezt az elfeledett vezetőtípust.

Adott egy kutatás Angela Merkel, Emmanuel Macron, Boris Johnson és Orbán Viktor válságkommunikációjáról. Akik arra tippelnének, hogy egyik oldalon Macron és Merkel, másik oldalon Johnson és Orbán megnyilvánulásai hasonlítottak legjobban egymásra, kénytelenek lennének csalódni.

A mostani szobordöntési hullámban gyarmatosítók, fölfedezők szobrait, emlékműveit távolították el, rosszabb esetben döntötték le, és még rosszabb esetben megrongálták vagy a folyóba dobták őket.

A választások bojkottja nagyon ritkán vezet eredményre, ez most bebizonyosodott a szerbiai választásokon is.

Most, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa számos nagyvárosában elég érdekes utcai harcok zajlanak, s ezeknek van egy olyan vetülete is, amely régi értékek (főként szobrok) lerombolására irányul, talán nem árt eszünkbe idézni a kitűnő politikai filozófus és történész, Michael Oakeshott: A történészi tevékenység című írását. Ebben a szerző tömören és lényeglátóan ezt mondja: „A «múlt» a jelen világ meghatározott módon történő értelmezésének következménye”.

Az elmúlt napok az Egyesült Államokban a George Floyd halálát követő egyre erőteljesebb tiltakozásokról szóltak. Ezek az események különös aktualitást adnak egy 2015-ös, Mutassatok egy hőst! (Show Me a Hero) című minisorozatnak, amely a New York állambeli Yonkers városában a 80-as évek végén lezajlott küzdelmet mutatja be a feketék szociális bérlakás-programjával kapcsolatban. 

Az etikus titok a legkülönbözőbb szakmákban nagyon egyszerűen születik. Valaki kéri, a másik ezt megígéri, hogy megteszi, és máris a beszédaktus valósággá válik. Legyen ez üzleti titok egy termék fejlesztésénél, vagy ügyvédi titok az ügyfél kérésére, vagy médiatitok a forrás kérésére.