A magyar filmesek meglehetősen szerényen nyúltak a szélsőjobboldal témájához a rendszerváltást követő korszakban. Dokumentumfilmeken kívül jóformán csak egy játékfilmes alkotást említhetünk, Goda Krisztina Veszettek című alkotását. Nincs jelen az a sokrétű, szociológiai, sőt majdhogynem…

Az Oppenheimer az amerikai társadalom egyik legfontosabb jellemzőjére mutat rá úgy, hogy az első ránézésre nem is tűnik fel. Rajnai Gergely blogbejegyzése ezt az aspektust tárja fel.

Nagyon ritkán vetjük össze a mai korszakot a nyugat-európai 50-es évekkel. Pedig lenne mivel összehasonlítani magunkat, s lenne mit tanulni abból a korból.

Aki a Barbiet egy didaktikus, rágógumi színű, női egyenjogúságról szóló filmnek látta, nos nézze meg megint. A film ugyanis sokkal inkább szól a politikai ellenállásról, mint a nemi szerepekről. Lakatos Júlia blogbejegyzése.

2022-ben a magyar nézők tízezrei láthatták A tölgy – Az erdő szíve című dokumentumfilmet. Mi olyan érdekes egy olyan alkotásban, ami bemutatja egy tölgyfa és lakóinak életét? És hogyan kötődik a társadalmi neveléshez? A zöld filozófián keresztül.

A Cseh Tamás-Bereményi Géza kettős egyik dalában felsejlik az a fogalom, hogy „világhelyzet”. Van-e a magyar társadalomnak világhelyzet-tudata? Nem inkább sziget-tudatunk van? Csizmadia Ervin bejegyzése.

Egy filmben. Illetve a történet alapjául szolgáló könyvben. A Vörös, fehér és királykék című bestseller politikai eszkapizmus a javából, egyben jókora csavar az egyik agyonhasznált amerikai filmes klisén. A mű mégis több mint egy klasszikus történet új köntösben, legalább annyira szól a politikáról,…