1978-ban alkotta meg Jim Davis a csibészes mosolyú, narancssárga alapon fekete csíkos, szarkasztikus humorú, csínytevő cica, a nagyapja jellemvonásairól mintázott Garfield figuráját. 1982-ben a macsekot megválasztották a legjobb képregényhősnek. 1990-ben a három képből álló Garfield-képsorok…

2024-ben nagyszabású animációs film készült Wladyslaw Stanislaw Reymont lengyel író (1867-1924) Parasztok című regényéből. A Nobel-díj bizottság száz évvel korábban, 1924-ben hozott döntésével a Parasztok, mint „nagy nemzeti eposz” írójának ítélte az irodalmi Nobel-díjat. Az évfordulón Lengyelország…

Ahogyan egy, a blogon megírt korábbi bejegyzésünkben (Mit kezdjen a magyar mozi a szélsőjobbal?) kifejtettük, a magyar szélsőjobboldal filmes története még forgatókönyvre vitelre, illetve megfilmesítésre vár, mert a legtöbb film nélkülözi a valós motivációkat, és ebből fakadóan a történeti…

A magyar filmesek meglehetősen szerényen nyúltak a szélsőjobboldal témájához a rendszerváltást követő korszakban. Dokumentumfilmeken kívül jóformán csak egy játékfilmes alkotást említhetünk, Goda Krisztina Veszettek című alkotását. Nincs jelen az a sokrétű, szociológiai, sőt majdhogynem…

Az Oppenheimer az amerikai társadalom egyik legfontosabb jellemzőjére mutat rá úgy, hogy az első ránézésre nem is tűnik fel. Rajnai Gergely blogbejegyzése ezt az aspektust tárja fel.

Aki a Barbiet egy didaktikus, rágógumi színű, női egyenjogúságról szóló filmnek látta, nos nézze meg megint. A film ugyanis sokkal inkább szól a politikai ellenállásról, mint a nemi szerepekről. Lakatos Júlia blogbejegyzése.

2022-ben a magyar nézők tízezrei láthatták A tölgy – Az erdő szíve című dokumentumfilmet. Mi olyan érdekes egy olyan alkotásban, ami bemutatja egy tölgyfa és lakóinak életét? És hogyan kötődik a társadalmi neveléshez? A zöld filozófián keresztül.