Aki a Barbiet egy didaktikus, rágógumi színű, női egyenjogúságról szóló filmnek látta, nos nézze meg megint. A film ugyanis sokkal inkább szól a politikai ellenállásról, mint a nemi szerepekről. Lakatos Júlia blogbejegyzése.

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde rendszerint nagy figyelmet és visszhangot vált ki a politikát követőkből, idén viszont nem volt sok olyan kijelentése, amit sokan gyorsan kiemeltek volna, mint a tavalyi, „kevert fajú” népekről szóló okfejtése, vagy akár korábban az illiberális államról szóló…

A Cseh Tamás-Bereményi Géza kettős egyik dalában felsejlik az a fogalom, hogy „világhelyzet”. Van-e a magyar társadalomnak világhelyzet-tudata? Nem inkább sziget-tudatunk van? Csizmadia Ervin bejegyzése.

Prohászka Lajos híres szellemtörténeti könyve, „A vándor és a bujdosó” tele van nagyon érdekes kérdésekkel. Ezek közül az egyik az, hogy miért nem szeretik Európában a magyarokat. Válaszokat is ad. De könyve 1936-ban íródott. Változott valami? 

A Donald Trump elleni vádemelés és az arra érkező reakciók rámutatnak a liberális demokrácia legaktuálisabb problémáira. Rajnai Gergely blogbejegyzése arra keresi a választ, hogy miként függ össze a jogi eszközök egyre gyakoribb alkalmazása és a társadalmi-politikai válságjelenségek.

Van-e még olyan politikai formáció a közép-európai régióban a magyarországi ellenzéken kívül, amely évek óta sikertelen a parlamenti választásokon? Elég csak a Duna túloldalán lévő Pozsonyra tekinteni.

Évek óta veszélyként emlegetik egyes cseh és szlovák politikai szereplők, ám még nem valósult meg országaikban. Mi az?