Sokat beszélünk az egyénről, mint a demokratikus politika alaptényezőjéről. De vajon mennyit tudunk az egyénről valójában, túlmenően azon, hogy az emberek választók? Mi dönti el, hogy kire szavazunk, és ki mögé állunk be? Csizmadia Ervin blogbejegyzése.
A politikusi bicepsz és a szavazatok
Az, hogy az influenszerek hatással vannak a politikára nem újkeletű dolog, de hogy a politikusokból egyre többen lesznek influenszerek, az igen. Új idők, új eszközök, avagy mit keres a miniszterelnök az edzőteremben?
Még 4 ok, amiért a magyar politika eltér a régiós trendektől - II. rész
Az előző részben négy olyan trendet mutattunk be, amelyek hosszútávon megkülönböztetik a magyar politikát a szűkebb és tágabb régiónkban tapasztaltaktól. Ezen eltérések miatt sokak számára érthetetlen a magyar politikai közeg. Ez az egyediség pedig nem valamiféle misztikumból, vagy kevesek által…
Róma romján épült szép Újvilág
A 18. században népszerű volt az elmélet, amely Hellasz és Róma mintájára képzelte el az államok sorsát. Nem meglepő módon a független köztársaságot alapító észak-amerikai elit egy görög és latin műveltségű értelmiségi réteg volt, és ebből következően a két antik mediterrán kultúra jelentette…
A bosszú (első rész)
Két részben szeretnénk írni a bosszúról, az elsőben terápiás megközelítésben, a másodikban játékelméletiben. Alább az első részt közöljük.
A társadalom két rétegéről. Norbert Elias és Karácsony Sándor a fent és a lent viszonyáról
Egy német és egy magyar szerző is a múlt folyamatait vizsgálja és nagyon érdekes különbségekre bukkan a nyugati és a magyar fejlődést, a társadalom felső és alsó rétegeinek kölcsönhatását illetően.
A politológia humánetológiai nézőpontból
A múltban az egyének nélkül nem lehetett felépíteni egy társadalmat. Ez még ma is így van, de nem marad így örökké. Zsolt Péter blogbejegyzése szerint addig kéne okos rendszereket kialakítani, amíg nem késő.