Egy német és egy magyar szerző is a múlt folyamatait vizsgálja és nagyon érdekes különbségekre bukkan a nyugati és a magyar fejlődést, a társadalom felső és alsó rétegeinek kölcsönhatását illetően. 

Az EP és az önkormányzati választásokat követően lassan visszatérnek a csatatér után állva maradt szereplők a régi kerékvágásba. Az ellenzéki oldalon tapasztalt földrengést a kormányzó Fidesz is megérezte. Mit tanulhatnak e szereplők az eltelt időszakból és az átmenetből?

Magyarország miatt átalakulhat az EU döntéshozatali mechanizmusa, legalábbis egy vitán többen ránk hivatkozva javasolták a többségi döntéshozatalt. Zsolt Péter blogbejegyzése a konszenzusos döntéshozatal nehézségeiről.

A Nyugattól – úgy-ahogy – megtanultuk a demokráciát, de keveset tanultunk abból, mit is jelent az európai egység? Vajon mennyit értünk ma az egységes Európából?

Hét évvel a híres beszéde után Emmanuel Macron visszatért a Sorbonne-ra, hogy Európa jövőjéről beszéljen. Harcias fellépése részben a választási kampánynak szólt, fontos azonban az aktualitásokon túlmenően is foglalkozni egy ennyire fajsúlyos beszéddel.

Báró Kemény Zsigmond – a reformkor nagy nemzedékének tagjaként – ma alig olvasott. Pedig a mai magyar politika számára is van megfontolandó mondanivalója.

Az Európai Uniót gyakran kritizálják azért, mert nem elég demokratikus. Az euroszkeptikus politikusok rendszerint előhozakodnak a „demokratikus deficittel”, ami abból adódik, hogy egyre több és több fontos döntést hoznak meg európai szinten, miközben a brüsszeli döntéshozók nagy része nem…