A nyár végéhez közeledve a Méltányosság is felveszi a tempót. Lakatos Júlia legújabb blogbejegyzésében olyan nemzetközi elemzőkről és intézetekről ír, amelyek Magyarország aktuális politikai helyzetére is érvényes megállapításokat fogalmzatak meg.

A „dühös fehér férfi” mára külön fogalommá vált az amerikai szociológiában. Gyökere a fehér kisember, főleg az alsó-középosztálybeli férfi 1960-as évek óta tartó fenyegetettség-érzete.

Minden szerző örül, ha írása heves reakciót vált ki – azt jelzi, hogy egy lényeges kérdést érintett, és sikerült erős állításokat megfogalmaznia. A blogunkhoz mérten sok hozzászólás és Szent-Iványi István vitairata azt mutatja, hogy Kétféle konszenzus című iratom ebben az értelemben jól sikerült, és nagyon köszönöm ezeket a visszajelzéseket. Az alábbiakban Szent-Iványi István kritikájára fogok nagy vonalakban válaszolni.

A Méltányosság blogján megjelenő írásokra ritkán érkezik válasz. Most mégis ez történt: Szent-Iványi István, a Liberálisok külpolitikai szakértője írt reflexiót Rajnai Gergely írására. A cikket örömmel közöljük.

Az elmúlt időszakban a nemzetközi politikai híradások az amerikai-orosz kapcsolatok alakulásával voltak elfoglalva, Donald Trump és Vlagyimir Putyin Helsinkiben tartott sajtótájékoztatója okán. Ez önmagában nem is volna meglepő vagy érdekes, de Trump szavait olyan reakció fogadta hazájában, amilyenre ritkán van példa: politikai oldalakra tekintet nélkül gyakorlatilag minden politikus, újságíró, közszereplő mélységesen elítélte az amerikai elnök performanszát.

Az idei nyár eddig nem a szokott uborkaszezon hangulatot árasztja. Legyen szó a MTA kutatási szabadságáról vagy arról, hogy kinek a művészete támogatandó, sőt, egyenesen szexi, több síkon zajló konfliktusnak lehetünk szem-és fültanúi, amelynek érdekessége, hogy a kormányzati oldalhoz tartozó értelmiségieket is megosztja. Egyáltalán nem a meleg miatt szabadultak el azonban az indulatok. Jól körülírható oka van, hogy épp most pattant ki ez a rendszerváltás óta a felszín alatt lappangó vita.

Vajon egy mesehős is képes a politikaformálásra? Netán egy egész társadalomra is hatást gyakorolhat?