Amióta film létezik, azóta kedvelt téma a vallásosság. Különösen így van és volt ez az Egyesült Államokban, amely minden felmérés szerint a legvallásosabb ország. Ez azzal a tanulsággal jár, hogy a vallásosság mértéke nem áll ellentétben a demokrácia tiszteletével. Sőt, nem kevés szociológus felhívja a figyelmet arra, hogy a vallási közösséghez tartozás erősíti az adott társadalomban a kohéziót.

Azt már nagyon sokan leírták, hogy Orbán nélkül nincs Gyurcsány és vice versa. Azt azonban talán magunknak se magyaráztuk meg eddig, hogy mi az, ami kettőjükben – bármennyire is más platformon állnak – közös (s ezzel a világért sem akarom megbántani őket és híveiket). Vajon mit fejez ki ez a két politikus? S vajon miért nem tud a magyar társadalom egy-egy meghatározott része elköszönni egyikőjüktől sem.

A Méltányosság legfrissebb kutatásában négy neves európai vezetőt (Emmanuel Macront, Angela Merkelt, Vlagyimir Putyint és Orbán Viktort) vizsgálta, s ahogy a bevezetőnkben előrevetítettük, az elkövetkező hetekben beszámolunk a tanulmány legfőbb tanulságairól, külön foglalkozva mindegyik vezetővel.

A címben szereplő kérdésre is választ keresett a Méltányosság európai vezetőket elemző kutatása.

Emmaneul Macron francia elnök beszédeiről az előző blogbejegyzésünkben a magyar közélet bejáratott kliséihez képest meglepő eredményekre is jutottunk. Így például arra, hogy miközben Magyarországon Macront a magyar kormányfő és az illiberalizmus nagy ellenfelének láttatják, addig a beszédek alapján jóval több a közös Emmanuel Macron és Orbán Viktor elképelései között, mint gondolnánk. Kutatásunkból kiderült például, hogy Macron nem híve a feltétlen bevándorlásnak. Mi a helyzet a németek "Mutti"-jával?

A Méltányosság legfrissebb kutatásában négy neves európai vezetőt (Emmanuel Macront, Angela Merkelt, Vlagyimir Putyint és Orbán Viktort) vizsgálta, s ahogy ezt múlt heti bevezetőnkben előrevetítettük, az elkövetkező hetekben beszámolunk a tanulmány legfőbb tanulságairól, külön foglalkozva mindegyik vezetővel.

Van még olyan, hogy politikai vezető? Vagy a világ annyira megváltozott, hogy hagyományos értelemben vett vezetőkre a jelenben és a jövőben nincs szükség? A Méltányosság négy neves európai vezetőt vizsgált, jelezve ezzel, hogy nagyon is úgy véljük: a vezetők nem haltak ki, mint a dinoszauruszok. Az elkövetkező hetekben egy nagy kutatás legfőbb tanulságairól számolunk be.