Elképesztően sok film született az elmúlt száz évben arról, hogy különböző külső és belső erők, esetleg ezek együttesen, támadást intéznek az Egyesült Államok területe, szuverenitása, politikai rendszere stb. ellen.

Kis ország vagyunk – szoktuk mondani. Ezzel magyarázzuk, hogy művészeink közül azokat, akik idehaza éltek, kevéssé ismerik a világban. Ám mi sem sokat tudunk olyan nagy államok művészetéről, adott esetben filmművészetéről, mint Ausztrália, Mexikó vagy éppen Brazília – de…

Az utóbbi időben direkt hanyagoltam az amerikai politikát, mert sokkal inkább érdekelt az, hogy az a mechanizmus, amit az Egyesült Államokban is látunk, hogyan hat a demokráciára. Pont ezért nem tudom megállni, hogy ne emeljem ki az alábbi idézetet a populista faltörő kos, Steve Bannon és David…

Most, hogy lezajlott Puzsér Róbert rendkívül vicces fellépése az M1-en, érdemes meditálni azon a jelenségen, hogy mi történik akkor, amikor korábban évekig nem látott ellenzéki politikusok és közszereplők valaminő rejtélyes oknál fogva egyszer csak bekerülnek a tv-be.

Az utóbbi időben sokat írtunk a történelmi film hasznáról. Ám kevesebbet arról, hogy a történelmi film a nemzeti traumák földolgozásáért is sokat tehet. A lengyel filmművészet példát mutat arra, miként töltheti be a történelmi film az orvosság szerepét az öngyógyításban.

Puzsér Róbert főpolgármester-jelöltté válása némileg felkavarta az állóvizet az ellenzéki oldalon.

Az október 23-i megemlékezések alkalmával ismét több irányból hallani, hogy most aztán tényleg elegük van az embereknek. Nem lebecsülve az egyéni percepciók fontosságát, vélhetően azonban mégsincs itt az a ”forradalom”, amit sokan ellenzéki oldalról látni vélnek.