Fontosak-e a történelemről szóló viták? Igen, mert ezen vitákat nem csak a történészek és professzorok folytatják le szakmai fórumokon, hanem a napi politika is felhasználja a történelem fontosnak tartott tanulságait. Radásul a közösségi oldalaknak köszönhetően ma már bárki közzé tudja tenni…

Kezdjük a kétkedőkkel, akik szerint nem is így van, mert a kormány nem hogy nem erős, de egyenesen béna és alkalmatlan; az ellenzék pedig 2018 végéig, ha erőtlen is volt, ám azt követően öles léptekkel kezdi összeszedni magát.

A hózentrógertől a magyarok geopolitikai érzékéig, Orbán Viktor sok mindenről beszélt a Welt am Sonntag című újságnak adott interjújában.

Amióta film létezik, azóta kedvelt téma a vallásosság. Különösen így van és volt ez az Egyesült Államokban, amely minden felmérés szerint a legvallásosabb ország. Ez azzal a tanulsággal jár, hogy a vallásosság mértéke nem áll ellentétben a demokrácia tiszteletével. Sőt, nem kevés szociológus…

A Méltányosság legfrissebb kutatásában négy neves európai vezetőt (Emmanuel Macront, Angela Merkelt, Vlagyimir Putyint és Orbán Viktort) vizsgálta, s ahogy a bevezetőnkben előrevetítettük, az elkövetkező hetekben beszámolunk a tanulmány legfőbb tanulságairól, külön foglalkozva mindegyik vezetővel.

A címben szereplő kérdésre is választ keresett a Méltányosság európai vezetőket elemző kutatása.

Emmaneul Macron francia elnök beszédeiről az előző blogbejegyzésünkben a magyar közélet bejáratott kliséihez képest meglepő eredményekre is jutottunk. Így például arra, hogy miközben Magyarországon Macront a magyar kormányfő és az illiberalizmus nagy ellenfelének láttatják, addig a beszédek alapján…