A koronavírus-járvány árnyékában még inkább felgyorsult a verseny a világpolitikában a vezető szerep megszerzéséért. Ebben a küzdelemben a Nyugat nagyon komoly hátrányba került, mivel a XXI. században jelentősen felértékelődött alkalmazkodási képesség tekintetében súlyos hiányosságokat mutatnak.

Amerika messze nem konzisztens globális szerepfelfogását tekintve. Évtizedes vita övezi külföldi beavatkozásai létjogosultságát. Ha egy nagyhatalom folyamatosan vitázik erről, létezik tényleges válasz arra, mi a szerepe egy országnak a világban? Lakatos Júlia blogbejegyzése.

Rajnai Gergely blogbejegyzésében egy kanadai példán keresztül bemutatja, hogyan képes hatalmas, és szinte azonnali hatást elérni a filmművészet a politikában.

A nemzeti, közösségi identitásformálásban nemcsak a politikai, társadalmi intézmények, mozgalmak, szervezetek képesek segítséget nyújtani. Sőt: a létező politikai, társadalmi intézmények a legkevésbé alkalmasak erre. A filmek, művészeti alkotások jobb eséllyel indulnak e célért. S fölzárkózik melléjük a játék. Bejegyzésünkben egy új társasjáték kapcsán írunk 1848 szerepéről a nemzeti kohézióban.

Az operatőrként világhírűvé vált Koltai Lajos szerint tele vagyunk történetekkel. Meglehet. Ezek azonban nem túl nagy számban kerülnek filmvászonra. Vajon mi ennek az oka? Csizmadia Ervin a régi és a mai Magyarországot hasonlítja össze.

A hatalomba visszatérő washingtoni elit szerint Trump veresége a demokrácia diadalának világos bizonyítéka a populizmus felett. Amennyiben megvizsgáljuk, hogy a trumpizmus sikerének hátterében milyen tényezők álltak, akkor viszont azt láthatjuk, hogy a populizmust még korai lenne temetni.

Van aki Emmanuel Macront és Orbán Viktort tekinti Európa jövőbeli sztárpárjának. Gondolkodási mechanizmusuk azonban nem abban hasonló, amit legtöbben gondolnának. Lakatos Júlia blogbejegyzése.