Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Koponyák harca

2022. március 21. 09:14 - Méltányosság Központ

Két tábor áll szemben egymással a demokráciakutatás háza táján. Az egyik optimista, a másik pesszimista a demokráciák jövőjét tekintve.

man-2546791_960_720.jpg

Ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy a politológusok mindig megmondják a “tutit”. Ha azt mondják, veszélyben a demokrácia, akkor hiszünk nekik. De mi van akkor, ha egyesek azt állítják, hogy a demokráciákat ért kihívások ellenére, mindent egybevéve a jövő demokratikus, míg mások azt, hogy a demokrácia globálisan visszaszorulóban van? Nos, akkor ráláthatunk arra, hogy mindazon fogalmak, amellyel előszeretettel dobálózik a politika és az újságírás, milyen komoly viták révén kristályosodnak ki. A koponyák harca zajlik,  ráadásul nem kis téttel, ugyanis a Journal of Democracy rangos és sokat idézett szerzői látják történetesen ezúttal nagyon másként a világot.

Christian Welzel eredeti állításával, miszerint az autoriter politikai berendezkedések az értékrendek változásai miatt néhány generáció alatt kinőhetőek, már korábban foglalkoztam. Roberto Stefano Foa, Yascha Mounk, és Andrew Klassen három ponton szállt vitába Welzellel. Egyfelől azt állítják, hogy az emancipatív értékeknek (a szabadságjogok, az egyéni választás, valamint az esélyegyenlőség értékeinek előnyben részesítése) az autoriter értékekkel (konformitás, tiszteletadás) való szembenállítása nem alkalmas a globális trendek előrejelzésére. Másfelől módszertanilag megkérdőjelezik az autoriter-emancipatív értékek szembeállításának a megfeleltetését az autoriter-demokratikus rendszerek iránti preferenciával. Harmadrészt pedig megerősítették dekonszolidációs elméletüket, miszerint a demokráciák globális támogatása csökken, ahogyan a demokrácia legitimitása is. Christian Welzel, Stefan Kruze-al, és Lennart Brunkkert-tel karöltve tételesen igyekeztek cáfolni ezen kritikákat.

Az első meglátásuk, hogy a dekonszolidációs elmélet véleményük szerint összetéveszti a demokrácia iránti támogatást a liberális demokrácia értékei iránti elkötelezettséggel. Mindez azért fontos, mert sokan állítják azt a világban, hogy fontos számukra a demokrácia, csak éppenséggel az amit demokráciának gondolnak, nagyon távol állhat a nyugati felfogástól. Welzelék számára ezért fontosak az emancipatív, ha úgy tetszik “liberális” értékek, mert ezek garantálják, hogy a demokrácia ugyanazon formájáról beszéljenek a kutatók. A szerzők cáfolják továbbá, hogy a demokráciák iránt mutatott elkötelezettség azt jelentené, hogy kulturálisan aláásták volna a demokráciákat. Kulturális változáshoz sokkal több idő szükséges. Antidemokratikus rendszerek jönnek mennek, de a demokratikus elkötelezettséget nehezebb kiiktatni, illetve, ha a politikai helyzet lehetőséget teremt, ahol létezik kultúrálisan a demokrácia iránti vágy, ott könnyebben adaptálják majd az állampolgárok. Mindez hozzájárul utolsó megállapításukhoz, amelyben cáfolják, hogy a demokratikus dekonszolidáció globális trend lenne.

A fent felsorolt érvek hihetetlenül erős politológiai állítások, amelyek külön-külön megérdemelnének egy (sőt sok) elemzést. Rámutatnak arra, hogy a politikatudományt is meghatározzák kiindulópontjaink, az általunk fontosnak tartott értékek, egyben arra is, hogy lehetséges nagyon másként látni egy kérdést miközben amúgy ugyanabban hiszünk. A felsorolt szerzők mind a liberális demokrácia hívei, mégis rendkívül fontos vitát vívnak, amelyben nem is annyira a végeredmény a lényeg, hanem maga a vita. Érvelésük nyomán ugyanis többet tudhatunk meg a demokráciák sérülékenységéről, és ellenállóképességéről, mintha egymás válát veregetve egyetértenének a demokrácia jelen helyzete kapcsán. Ha győztest nem is hirdethetünk, várjuk a folytatást! 

Lakatos Júlia

 

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr3117785404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2022.03.21. 11:36:44

Szerintem alapvetõen két különbözõ, egymástól kb. független dolgot próbálnak összekötni.

Az egyik maga a demokrácia. Ez egy hatalomtechnikai mechanizmus, a globális döntéshozatal egy módja. Vannak elõnyei és hátrányai, a legfõbb hátránya egyébként az, hogy nem megvalósítható, illetve hogy nem túl hatákony.

A hatékonysággal kapcsolatos problémára a sakkozós példa mutat rá: az egyik oldalon áll egy ország lakossága akinek a szeme elõtt egy monitor, és egy számítógépen leadhatnak egy-egy javaslatot, hogy mi legyen a következõ lépés, és azt lépik amire a legtöbben szavaznak, míg a másik oldalon pedig egy sakknagymester lép.
Nyilván nem az ország fog nyerni.

A megvalósításnál az a gond, hogy az átlagpolgárnak sem információja, sem tudása, sem képességei, sem erre allokált ideje nincs a döntéshozatalhoz. Azaz kb. azt az elõemésztett hírt fogja a döntéseinél felhasználni, amit a médiából összeszed, és amiben többé vagy kevésbé burkoltan már benne van maga a döntés is. Így viszont igazából az a vélemény nyer, aki mögött nagyobb a médiabuborék - azaz igazából a gazdagabb, befolyásosabb emberek/cégek nyernek, amik aztán ezzel még több profitra tesznek szert.

Persze nyilván vannak a dolognak elõnyei is, Pl. vértelenül le lehet váltani a feltûnõen hülye vagy gazember politikusokat, illetve ha egy fõembernek elmegy az esze, akkor le lehet váltani. Legalábbis elvileg. Gyakorlatilag meg az amerikaiak megválasztották Trumpot is, Bident is...

Mindettõl független, hogy az adott polgárok mennyire testesítik meg a balliberális eszményt amit itt emancipatív értékeknek neveznek. Igazából ezeknek a túltolása csak az elmúlt pár évtized "eredménye", és azt azért elég bátor dolog lenne kijelenteni, hogy mondjuk a 60-as években az angoloknál nem volt demokrácia.

Hogy mi várható? Nos, szerintem pont az emancipatív értékek túlburjánzásának, illetve a demokrácia félremenésének következtében az euroatlanti térségben igencsak le fog csökkenni a mostani nagy jóét. Az istenadta nép pedig a fejéhez kap. Ettõl persze a demokrácia maradhat, csak az "emancipatív értékek" mennek a kukába. Ami persze megint nem annyira szerencsés, de sajnos az emberiség olyan mint a billiárdgolyó: nekimegy a falnak, aztán pattan és megy a másik falig. Az elõzõ fal Hitler volt, most jön a másik fal.

A demokrácia léte vagy nemléte viszont szerintem alapvetõen ettõl függetlenül fog alakulni, ugyanakkor a szarabb életszínvonal általában szintén nem a demokrácia irányába hat. Az emberek ugyan szeretnek demokráciában élni, viszont szûkebb erõforrások esetén nem biztos hogy megengedhetik maguknak a kevésbé hatékony kormányzást.

Szalay Miklós 2022.03.21. 17:24:35

Egy alapos kis összefoglaló demokráciáról és diktatúráról, a demokrácia visszásságairól:

egyvilag.hu/temakep/076.shtml

MEDVE1978 2022.03.21. 21:22:04

A demokrácia egy keret. Oroszországban is demokrácia van, mert vannak választások, nincsenek nagyon egyértelmű választási csalások. A rendszer úgy van beállítva, hogy szinte lehetetlen másnak nyerni, de formailag vannak választások, pártok stb. Meg ott van mondjuk Európa, ahol egy rakat pártra lehet szavazni, a nyugati részében ezek viszonylag szabadon versenyeznek.

Amit itt "demokráciának" tekintenek, valószínűleg valami liberális demokrácia fajta, angolszász vagy kontinentális nyugat-európai mintára. Szociológiailag úgy gondolom, hogy ennek a fajta demokráciának az alapja a széles, második világháború után kialakult középosztály és a relatív kiszámíthatóan növekvő jólét. A nyugati demokráciák mai válságát igazából a globális változások okozzák, méghozzá az, hogy a nyugat megszüntette és exportálta ipari termelését a harmadik világba, a mezőgazdaságát minimális kapacitásszükségletűvé optimalizálta. Ezzel a munkapiac átrendeződött és rengeteg tercier, szolgáltatási szektoros munkahely jött létre. Ezekkel az a legfőbb baj, hogy rendkívül bizonytalanok. Ha az ember megnéz egy viszonylag zárt piacra termelő gyár - mondjuk egy csepeli Weiss Manfréd művek - mennyivel kiszámíthatóbb és jobb foglalkoztató, mint egy mai turisztikai, vendéglátóipari, banki stb. szektor. Ezek a szolgáltatási szektoros munkahelyek az elődök gyáraival szemben jóval kevésbé nyújtanak hosszú perspektívát és stabil megélhetést.
Párhuzamos ezzel az állami szerepvállalás csökkenése, a tőkeérdekképviselet 70-es évek óta zajó térnyerése. Ez azért fontos, mert a második világháború után a paternalista állam került jelentős szerepbe. A közösségi beruházások vitték, pörgették a gazdaságot. Aztán ez szépen lassan folyamatosan leépült, egyre inkább arról volt szó, hogy az egyes államok érdekérvényesítőképessége a bevételeiktől függ (a hitelek egyre drágábbak lettek), a bevételeik leginkább attól, hogy mennyi adófizetőjük volt, mennyi tőkét tudtak bevonzani. Így elkezdték csökkenteni a tőkét terhelő adókat és relatíve növelni a fogyasztási és a lakosságot terhelő adókat. Arányaiban egyre kevesebb és kevesebb jutott a mindenféle közcélokra, legyen az szociális háló, közösségi beruházás vagy közszféra működtetése. Ha valami olyan párt nyert, ami nem kívánt erre menni, viszonylag gyorsan meg is bukott. Kis állam, neoliberális közpolitika. Az egyes kormányok önmagukban kicsik voltak ahhoz, hogy változtassanak ezen, mert a tőketranszfer nemzetközi méretekben működött és működik. Bidenék voltak azok hosszú idő óta először, akiknek lett volna elég erejük a spirál megtörésére és csináltak is valamit (az USA belföldi infrastruktúra csomagja, valamint a nemzetközi adóoptimalizáció elleni terv), de ki tudja, hogy van-e ennek most jövője, mivel beütött az ukrán háború és valószínűleg egy durva gazdasági válság jön.

Szóval amit itt az egyes köldöknéző tudósok a demokrácia hanyatlásának éreztek, igazából az államok mozgásterének beszűkülése és a középosztályok hanyatlása a centrumországokban. A nyugati átlagpolgár arra eszmélt, hogy míg nagypapa gyárban dolgozott élete végéig, apa meg 2-3 munkahelyen vitte végig az életét, az ő munkahelyén a következő projekt várhatóan 2 évig ad biztos megélhetést. Míg nagypapa jól megélt a gyári fizetésből, apu pedig két év alatt visszafizette a tartozásait a tanulmányok befejezése után, ő várhatóan még 10 évig nyögi a képzésének költségeit, ami nélkül nem lenne esélye arra, hogy jó állást szerezzen. Míg nagypapa 5 évet gyűjtött a házra, apu 8-at, neki már csak kisebb ház jut, amire fizeti a hitelt 20 évig. Az állam meg szarik bele, a politikusok ígérik, hogy jobb lesz. Polgárunk csalódik, rájön, hogy egyik pártban sem bízhat és elkezd a radikális lehetőségekre szavazni.

Korábban évtizedekig a legtöbb nyugat-európai országban szocdem-kereszténydemokrata váltógazdálkodás volt. A kétezer tízes években gyakorlatilag nagyon sok helyen megsemmisültek / marginalizálódtak vagy átalalkutak a szociáldemokrata pártok. Az átalakulás nagyjából kétféle lehetett: a szocdem pártok maguk mögött hagyták a kisember és munkások képviseletét, a felvilágosultabb, jómódúbb nagyvárosi rétegek és a bevándorlók között építettek maguknak tömegbázist az új típusú woke narratívával. A másik néhány szocdem pártot érintett, amelyek egy-egy erős jelöltre támaszkodva mentek előre (pl: Olaf Scholz, de mondjuk a román szocdem párt is jól állt). A kereszténydemokrata pártok döntően a tradicionális üzeneteiket erősítették, általában jobboldal felé nyitva. Valamelyik szélsőjobbra is csúszott, mint a republikánusok Trumppal, a konzervatív párt Boris Johnsonnal vagy éppen a FIDESZ Orbánnal. Ezek aztán kikezdték a klasszikus demokráciafelfogást sok esetben.

pista18727 2022.03.21. 21:24:07

@midnightcoder2:

pestiflaszter.blog.hu/2022/02/24/olyan_kis_cuki_medve_biztos_nem_fog_tamadni?full_commentlist=1#c41239718

"Mivel a programozáshoz kényelmesebb angol kiosztást használni, így ő helyett õ-t használok. Az amcsik sajna az us international kiosztásból kihagyták ezt. Anno csináltam saját kiosztást, de ez hol mûxik win10 alatt hol nem, upgradetõl függõen, így inkább hanyagolom."

Egy programozónak ezt már tíz évvel ezelőtt is illett tudnia megoldani. Ma már titkárnőnek se vennélek fel, olyan szánalmas kis selejt vagy, Ma már mobilon, linuxon, windowsban bármilyen fizikai billentyűzet-kiosztás mellett bármilyen nyelvet illik tudni rendesen beállítani. Te nem tudsz, mert elmebeteg selejt vagy.

Pontosan ezért vagy mongolFidióta is, náci is, meg Putyin-fasszopó is. Ti állati hulladékok, selejtek vagytok.

pista18727 2022.03.21. 21:54:29

@midnightcoder2:

httрѕ://аѕzоdіаttіlа.blоg.hu/2022/03/04/kаtоnаі_tаmаdаѕ_аz_еgуіk_ukгаn_аtоmегоmu_еllеn?full_соmmеntlіѕt=1#с41255852

Огbаnіѕztánbаn ugуе mоѕtаnábаn vоlt bеnzіјеgу, tе kіѕ mоngоlFіdіótа ѕеlејt! Еgуébként Némеtогѕzág оlајánаk сѕаk оlуаn 36%-át іmрогtálја Огоѕzогѕzágból, еz іѕ сѕӧkkеnnі fоg, éѕ іtt еlég gуогѕаn kіválthаtó Огоѕzогѕzág.

pista18727 2022.03.22. 08:18:34

@midnightcoder2:

httрѕ://аѕzоdіаttіlа.blоg.hu/2022/03/04/kаtоnаі_tаmаdаѕ_аz_еgуіk_ukгаn_аtоmегоmu_еllеn?full_соmmеntlіѕt=1#с41255852

Огbаnіѕztánbаn ugуе mоѕtаnábаn vоlt bеnzіјеgу, tе kіѕ mоngоlFіdіótа ѕеlејt! Еgуébként Némеtогѕzág оlајánаk сѕаk оlуаn 36%-át іmрогtálја Огоѕzогѕzágból, еz іѕ сѕӧkkеnnі fоg, éѕ іtt еlég gуогѕаn kіválthаtó Огоѕzогѕzág.
süti beállítások módosítása