A Magyar passió című film, amelynek rendezője, főszereplője és részben forgatókönyvírója Eperjes Károly, a Rákosi-korszak egyházüldözésének világába vezet. A film kapcsán érdemes elgondolkodni a történelmi film, mint műfaj mondanivalóján.

A magyar történelmet gyakran elszakítjuk a világtörténelemtől, a nemzetközi kapcsolatok elméletétől. A tankönyvek jelentős része elmozdult a problémaközpontú elemzés irányába, ám még mindig az jellemző, hogy a nemzeti és egyetemes történelmet külön tárgyalják. 1956 évfordulója alkalmas arra, hogy…

Valerie Bunce-nak van egy nagyon elgondolkodtató mondata Kelet- és Nyugat-Európa kölcsönhatásáról. Ha az általa felvetettek alapján nézzük a történelmet, az új oldalát mutatja. És a jelen? 

Adott volt egy rendszer, amelyet elvben húsz éve arra készítettek fel, hogy ellen tudjon állni a demokratikus visszarendeződésnek. Mégis pillanatok alatt omlott össze, amikor a rendszert fenntartó erők kivonultak.

Gyakran beszélünk arról, hogy a Fidesz domináns párt. Ritkábban arról, hogy – történelmi elődjével, a Szabadelvű Párttal szemben – egységes is. A belső egység nagy valószínűséggel egy tanulási folyamat eredménye. Ahogy az ellenzéki összefogás is. Csizmadia Ervin írása. 

A nyár a legjobb alkalom a város fölfedezésére. Ilyenkor a nagyváros kiürül. Angyalföldön található egy emléktábla, amely a Pestet fölépítő szlovák munkásoknak állít emléket. Ennek kapcsán érdemes végiggondolni a magyar történelem tanulságát: a sokszínűség, ami ma tudományos és politikai viták…

Magyarországon jól tudjuk, hogy a térképeknek komoly politikai jelentősége van.