Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Egyházüldözés, lelki tusák és a történelmi film

2021. november 22. 08:59 - Méltányosság Központ

A Magyar passió című film, amelynek rendezője, főszereplője és részben forgatókönyvírója Eperjes Károly, a Rákosi-korszak egyházüldözésének világába vezet. A film kapcsán érdemes elgondolkodni a történelmi film, mint műfaj mondanivalóján.

steeple-878_960_720.jpg

Graham Greene angol író Hatalom és dicsőség című regényében, az 1920-as évek brutális mexikói egyházüldözése közepette egy korántsem makulátlan életű, de éppen ezért nagyon emberi katolikus pap és egy fiatal hadnagy vitázik. A hadnagy meggyőződése, hogy a modernizáció és a szekularizáció a nép boldogságát szolgálja, az egyház eltüntetése révén Mexikó képes lerázni a gyarmati múlt ósdi béklyóit, míg a pap fölhívja a figyelmet arra, hogy a nyers anyagi ösztönök féktelenné válnak, ha a vallásos hitet kiölik az emberből. Márpedig az ő logikája szerint (ahogyan értelmezi a hadnagy eszméit) az új, antiklerikális hatalom éppen ezt teszi. Ha kiöli a szeretetet az emberből, mit ér a fejlődés, a modernizáció, az iskola, a nemzet! Az ironikus az, hogy a hadnagy a gyarmatosítás ellen harcolva tudatilag maga is igazodik a gyarmatosítók szemléletmódjához, amennyiben „igen-nem” ellentétpárban gondolkozik, míg konzervatívabb fölfogású vitapartnere képviseli az egyén döntési szabadságát.

          Ez a példa jutott eszembe, amikor megnéztem a rendezőként debütáló Eperjes Károly Magyar passió című filmjét. A történet 1950-ben játszódik, amikor a Rákosi-féle sztálinista diktatúra föloszlatta a szerzetesrendeket, tagjaikat – szerzeteseket, apácákat – egyik napról a másikra utcára lökte. A Magyar passió alaptörténete egy az egyben megfeleltethető a fent idézett alaphelyzetnek: adva van két főszereplő, akik egyház és állam viszonyában a két oldalon állnak. Keller ávós főhadnagy, a sztálinista államhatalom szúrós tekintetű képviselője följebbvalója utasítására igyekszik megtörni testben és lélekben Leopold atyát, a ferences szerzetest. Kettejük párharcára fűződik föl a cselekmény. Kellerről idővel kiderül a fanatikus egyházellenesség oka: az 1930-as évek elején, mint kisdiákot eltávolították a ferences iskolából, amikor álszent viselkedésen kapta egyik tanárát, az iskola igazgatóját. A történelemtanára, Leopold atya hiába próbálta megóvni a fiút a kicsapatástól. Keller teljesen szakít a vallásossággal, és eljut odáig, hogy az ÁVH tisztjeként a rendszer engedelmes szolgája, s egykori történelemtanára brutális vallatója lesz.

          Keller egyházellenessége pszichológiailag indokolható. Hányan szakítottak a történelemben elveikkel, csak azért, mert maguk körül képmutatást tapasztaltak, s ebből azt a hibás következtetést vonták le, hogy nem érdemes egy adott közösséghez tartozni, célszerűbb megtagadni azt, s a győztes(nek tűnő) eszmék mellé szegődni! Zsolt Béla liberális demokrata író fölidézi Kilenc koffer című visszaemlékezésében ennek a furcsa önmegtagadásnak a legszélsőségesebb példáját. Zsolt a II. világháború előestéjén beszélt egy szenegáli származású ügyvéddel, aki készült bevonulni a francia hadseregbe. Megdöbbenésére a fekete ügyvéd méltatta Hitlert, a faji törvényeket, és vadul szidta a szocialistákat, a kommunistákat, a liberálisokat, de akit a legvadabbul szidott, akit legjobban gyűlölt, az – ugyancsak egy afrikai volt: Blaise Diagne, a Nemzetgyűlés elnöke.

Az ügyvéd eljutott a megfelelési kényszer és öngyarmatosító mentalitás sajátos ötvözésén alapulva közössége, a fekete-afrikaiak megvetéséig, igazodva a közhangulathoz a korabeli francia jobboldalon (amely szerint még Hitler is jobb, mint a baloldal). Ha nem is ennyire szélsőségesen öngyarmatosító attitűddel, mint az ügyvéd esetében, de sokan váltak a mi térségünkben az egyéni és kollektív szintű öngyűlölet áldozataivá: polgárfiúkból nácik, nyilasok vagy kommunisták lettek, mert meggyőződésük volt, hogy az „öregek”, a nyárspolgárok, a széplelkek, a humanisták, a liberálisok elveszik előlük a levegőt. Ilyen figura Keller is (akiről annyit spoilerezés nélkül mondjuk el: jelleme tartogat meglepetéseket a film végére). A csalódott, korábbi létformájától elszakadt fiatalember az, amelyik legjobban formálható, és így jó alapanyag minden diktatúra számára. Keller esete szimptomatikus nemcsak a Rákosi-korszakra, hanem az egész 20. századra.

          Borítékolható, hogy az ideológiailag rettenetesen polarizált magyar közélet miatt sokan csak azért nem nézik meg a filmet, mert gyanús számukra minden, ami a mai filmgyártás terméke. Pedig ha van történelmi film, akkor ez az. Mi a történelmi film lényege? Nem adatok fölmondása, hanem egy történelmi korszak és társadalom dilemmájának és konfliktusának bemutatása egy embercsoport életén, és néhány, az előtérben mozgó személyiségen keresztül. A film pontosan ezt teszi: bemutatja a Rákosi-korszak egyházüldözését egy embercsoporton, jelen esetben egy – talán kitalált – kisváros közösségén, a ferences rendház szerzetesein, az ávósokon és az őket körülvevő megfigyelőkön, vétlen és szándékos módon bűnrészes civileken keresztül. Ugyanakkor a dilemma történelmi, és jól azonosítható az adott korszakkal, miközben persze más országokban is találhatunk párhuzamokat. Az is átérezheti a helyzet súlyát, akinek nincs információja a korszakról. Sajnos a magyar történelmi filmek egyik nagy hibája, hogy sokat akarnak markolni. Annak idején a Honfoglalás vagy a Hídember elvérzett ezen a mohóságon. A Magyar passió kiérleltebb alkotás, amely nem akar mindent szájba rágni, nem akar átfogó lenni.

          Konklúziónk szerint tehát a Magyar passió történelmi filmként jó alkotás, mert bemutat egy adott kort, egy embercsoportot, s a közösség dilemmáit, konfliktusait. Sőt, a lélek legmélyére hatol, a vallatótisztben zajló pszichológiai folyamatokba.

Ez pedig nem könnyű feladvány.

Paár Ádám

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr5716761480

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

evilwolf 2021.11.22. 13:56:58

Ki miatt van immár a 2. karácsony korlátozva?
Ja, a keresztény magyar és többi kormány miatt?
2 húsvét és 2 karácsony korlátozása van eddig a cividra fogva.
Vadászkiállítás szabad
sportesemények szabad
békemenet szabad
minden fideszes ki.b.a.s.z.ott esemény szabad, de karácsonyi vásár korlátozva.
Mi van a kamu fidesz-kdnp kereszténykedéssel?

antiindex 2021.11.23. 23:22:39

A kép az osztrák- olasz határon lévő Reschen temploma, amelyet a képen is látható víztározó kialakításakor árasztottak el. Kurtára semmi köze semmiféle keresztényüldözéshez.
süti beállítások módosítása