Az előző részben négy olyan trendet mutattunk be, amelyek hosszútávon megkülönböztetik a magyar politikát a szűkebb és tágabb régiónkban tapasztaltaktól. Ezen eltérések miatt sokak számára érthetetlen a magyar politikai közeg. Ez az egyediség pedig nem valamiféle misztikumból, vagy kevesek által…

A 18. században népszerű volt az elmélet, amely Hellasz és Róma mintájára képzelte el az államok sorsát. Nem meglepő módon a független köztársaságot alapító észak-amerikai elit egy görög és latin műveltségű értelmiségi réteg volt, és ebből következően a két antik mediterrán kultúra jelentette…

Egy német és egy magyar szerző is a múlt folyamatait vizsgálja és nagyon érdekes különbségekre bukkan a nyugati és a magyar fejlődést, a társadalom felső és alsó rétegeinek kölcsönhatását illetően. 

Mi történik akkor, ha egy holland újságíró Brüsszel után Bécsbe költözik? A paloták árnyékában szép lassan felfedezi mennyi hasonlóság rejlik a Habsburg Birodalom és az Európai Unió működése között.

A múltban az egyének nélkül nem lehetett felépíteni egy társadalmat. Ez még ma is így van, de nem marad így örökké. Zsolt Péter blogbejegyzése szerint addig kéne okos rendszereket kialakítani, amíg nem késő.

Az európai politikát másodlagosnak, kicsit érdektelennek tartjuk mi magyarok, és általában az európai polgárok is. Minden a nemzeti szintű témákról szól, akár egy budapesti kerület vagy kisváros apró-cseprő ügyei is sokszor érdekesebbek, mint a kontinensszintű mozgások. Mégis Orbán Viktort mintha…

Az EP és az önkormányzati választásokat követően lassan visszatérnek a csatatér után állva maradt szereplők a régi kerékvágásba. Az ellenzéki oldalon tapasztalt földrengést a kormányzó Fidesz is megérezte. Mit tanulhatnak e szereplők az eltelt időszakból és az átmenetből?