A térségünkben szinte mindennapos, hogy egy-egy szinte ismeretlen jelölt néhány pillanat alatt meghatározó politikussá válik, majd kudarcosan háttérbe vonul, mint Márki-Zay Péter. Miként zajlik ez le más országokban és mik lehetnek a főbb okok?

Egy héttel ezelőtt ilyen címet legfeljebb egy olyan cikknek lehetett volna adni, amely mondjuk a Közel-Keletről, vagy valamely tőlünk távol eső régióról szól. A mi régiónkról szólva, ha egyáltalán ilyen téma előjött az utóbbi évtizedekben, akkor csak úgy elméletben: a „békének nincs alternatívája”.

Miért buknak meg kormányok Ausztriában akár két hónap után, és ehhez képest miért képes a Fidesz már több mint tíz éve kormányozni? Erre a kérdésre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése és a Méltányosság legújabb kötete is.

A mostani napok egyik fő fogalma: a vétó. Lehet-e haszna a magyar és a lengyel kormányfő ellenállásának az Európai Unió előtt álló vitákban? S van-e vétó-tanulsága az amerikai történelemnek?

Manapság minden a koronavírusról szól. A politikusok talán csak választások éjszakáin kapnak annyi figyelmet, mint ezekben a hetekben minden egyes nap, ha tartanak egy sajtótájékoztatót, vagy akár csak egy élő bejelentkezést a Facebookon.

A Méltányosság Politikaelemző Központ gyakran ír a nemzetállamiság és a globalitás kapcsolatáról. Létezik egy olyan mérőszám, amely a nemzetek lelki jólétét vagy legalábbis jobblétét méri: a boldogság.

Habár sajnálatos az eredmény a rosszul szereplő pártok számára, úgy vélem ennél jobb forgatókönyv nem is lehetett volna az ellenzéknek. Tudom, ez nem vigasz azon pártok szavazóinak, akik többet reméltek, mégis az ellenzéki oldalon már réges-rég kellett volna egy profiltisztítás.