Megosztottság helyett "szeretetországot" ígér. De vajon hogyan kívánja megteremteni a "szeretetet" Márki-Zay Péter? Lakatos Júlia blogbejegyzése.

Az év végéhez közeledvén nem maradt más hátra, mint hogy összesítsük milyen év volt 2021, és mit hozhat 2022. Kezdjük az előbbivel. 2021 még mindig vegyes év volt.

Gyakran alábecsülik a személyiség jelentőségét. Intézetünk új könyve a domináns pártokról bemutatja egyebek mellett azt is, hogy – sok tényező mellett – a személyiségnek is szerepe és felelőssége van a politikában.

Miért buknak meg kormányok Ausztriában akár két hónap után, és ehhez képest miért képes a Fidesz már több mint tíz éve kormányozni? Erre a kérdésre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése és a Méltányosság legújabb kötete is.

A minap Orbán Viktor október 23-i beszédéről kérdeztek, az iránt érdeklődve, hogy vajon kijelölte-e a választási kampány irányát? Megvan-e a közös cél? Merthogy nem igazán látják még mi lehet az. Nos, a miniszterelnök a 29. Fidesz kongresszuson úgy fogalmazott, hogy minden ami eddig volt, csak…

Az elmúlt hetekben a figyelem túlságosan is csak a miniszterelnök-jelölti előválasztásra koncentrálódott, és alig kapott figyelmet, hogy megszületett egy új ellenzéki fenomén: a hazafias ellenzék. Csizmadia Ervin történeti kontextusba is helyezi a fogalmat.

Miért nyer az egyik, s miért nem a másik? Az előválasztást követően különösen sokan tehetik fel a kérdést maguknak. Mégis, mi alapján döntöttek a szavazók? Személyiség? Kormányzóképesség, netán pártszimpátia?