A világhelyzet olykor egyértelmű, olykor pedig zavaros. 1989 körül az előbbi, mostanában a második az igaz. Magyarország mind a két világhelyzethez igyekezett alkalmazkodni, de úgy látszik, az első alkalmazkodás nem biztosít állandóságot. Jönnek a zavaros idők.

A térségünkben szinte mindennapos, hogy egy-egy szinte ismeretlen jelölt néhány pillanat alatt meghatározó politikussá válik, majd kudarcosan háttérbe vonul, mint Márki-Zay Péter. Miként zajlik ez le más országokban és mik lehetnek a főbb okok?

Hiába csinál bármit az ellenzék, a Fidesz úgyis kétharmadot ér el a választáson. Így összegezhetnénk a tegnap történteket, és így összegzett a miniszterelnök is.

Egy héttel ezelőtt ilyen címet legfeljebb egy olyan cikknek lehetett volna adni, amely mondjuk a Közel-Keletről, vagy valamely tőlünk távol eső régióról szól. A mi régiónkról szólva, ha egyáltalán ilyen téma előjött az utóbbi évtizedekben, akkor csak úgy elméletben: a „békének nincs alternatívája”.

Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor, majd Márki-Zay Péter évértékelő beszédeivel hivatalosan is beindult a 2022-es országgyűlési választási kampány. Mostantól minden a választói mozgósításról szól.

Mi derül ki az ellenzék politikafelfogásából Gyurcsány Ferenc évértékelője alapján? Rajnai Gergely blogbejegyzése ezt a kérdést válaszolja meg, és kiderül, hogy elég sok mindenre rávilágított a beszéd.

Pártprogramokról – vagy azok hiányáról - különösen a kormányoldal kapcsán sokat beszélünk, de arról ritkábban, hogy van a pártprogramoknak egy sajátos műfaja: az alapprogram. Vajon mit mondott erről Orbán Viktor Kálmán Olgánál, 2007-ben?