Az ukrán-orosz háború kapcsán általános reakció volt, hogy az Európai Unió geopolitikai szempontból “fénysebességre” kapcsolt. Ahogy múlik az idő, és a konfliktus egyre inkább elhúzódik, úgy tűnik azonban, hogy az új geopolitikai ambíció inkább csak szavakban realizálódik, semmint tettekben.

Miként változott meg a tusnádfürdői beszéd alapján a magyar kormány mozgástere? Milyen logika mentén alakítja ki Orbán Viktor hosszútávú stratégiáját? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Rajnai Gergely blogbejegyzése.

Véget ért az Európa jövőjéről szóló tanácskozás-sorozat, amely azt a célt szolgálta, hogy az állampolgároknak nagyobb szava legyen az unió irányításában. De vajon sikeres volt, és ez megemelte a demokrácia minőségét? Attól függ mit értünk demokrácia alatt.

A francia elnökjelölti viták gyakran döntőek a választás kimenetelét tekintve. Vajon mit tett hozzá a legutóbbi vita Emmanuel Macron győzelméhez?

A minap Orbán Viktor október 23-i beszédéről kérdeztek, az iránt érdeklődve, hogy vajon kijelölte-e a választási kampány irányát? Megvan-e a közös cél? Merthogy nem igazán látják még mi lehet az. Nos, a miniszterelnök a 29. Fidesz kongresszuson úgy fogalmazott, hogy minden ami eddig volt, csak…

A többsebességes együttműködés gondolatát, bár jellemzően az Európai Unióhoz szokás kötni, egyáltalán nem tekinthetjük csupán európai jelenségnek: számos példa akad rá a világban, így például Kanadában is hasonló elképzelést fontolgatnak egyes politikusok.

Lehetnek országok egymás barátai? Rajnai Gergely ezt a kérdést járja körül a vakcinák körüli huzavonák kapcsán.