A hibáztatás politikacsinálásban egy közismert jelenség: amikor a felek vélt vagy valós sérelmeket, kihagyott lehetőségeket, illetve rossz döntéseket kérnek számon a másikon, őt okolva azok meglétéért. Orbán Viktor idei tusványosi beszéde hangos reakciókat váltott ki a szlovákiai közbeszédben, amelyek azóta sem csitultak. Mi vezetett el eddig és hogyan működik a hibáztatás ördögi köre?

2022-ben a magyar nézők tízezrei láthatták A tölgy – Az erdő szíve című dokumentumfilmet. Mi olyan érdekes egy olyan alkotásban, ami bemutatja egy tölgyfa és lakóinak életét? És hogyan kötődik a társadalmi neveléshez? A zöld filozófián keresztül.

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde rendszerint nagy figyelmet és visszhangot vált ki a politikát követőkből, idén viszont nem volt sok olyan kijelentése, amit sokan gyorsan kiemeltek volna, mint a tavalyi, „kevert fajú” népekről szóló okfejtése, vagy akár korábban az illiberális államról szóló fejtegetései. Leginkább a román elnöknek küldött üzenetei, illetve a Nyugat erős kritikája az, amit a kritikusok főleg kiemeltek, de összességében úgy tűnhet, hogy nem történt „semmi különös”, egy szürkébb beszédről beszélünk.

A Cseh Tamás-Bereményi Géza kettős egyik dalában felsejlik az a fogalom, hogy „világhelyzet”. Van-e a magyar társadalomnak világhelyzet-tudata? Nem inkább sziget-tudatunk van? Csizmadia Ervin bejegyzése.

Egy filmben. Illetve a történet alapjául szolgáló könyvben. A Vörös, fehér és királykék című bestseller politikai eszkapizmus a javából, egyben jókora csavar az egyik agyonhasznált amerikai filmes klisén. A mű mégis több mint egy klasszikus történet új köntösben, legalább annyira szól a politikáról, és a valóság formálásának módjairól, mint arról hogyan érzékenyítsünk, és hogyan ne.  

Valószínűleg többen is úgy érezzük: a régen megszokott nyári közéleti uborkaszezon mára teljesen kikopott Magyarországon. Ráadásul évközben is hiányoznak a könnyedebb időszakok, mivel szinte minden ünnep, téma és esemény átpolitizálodott. Azonban a humor révén talán még mindig átvészelhetőek a holtpontok.

Paár Ádám blogbejegyzése bemutatja, miként alakította a teleregény a társadalmi fölfogást Latin-Amerikában, és milyen párhuzamok mutathatók ki a latin-amerikai teleregényekben ábrázolt identitás és a közép- és kelet-európai (így magyar) identitás között.