Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Európa Magyarország közepén

2022. december 05. 10:49 - Méltányosság Központ

A múlt héten kiderült, hogy az Európai Bizottság a Magyarországnak kiutalandó helyreállítási források jelentős részének befagyasztását javasolja, azaz további feltételekhez és felügyelethez köti azt, hogy ezek a pénzek megérkeznek-e, vagy sem. Ezt persze az egyes politikai oldalak a maguk szempontjából interpretálják, a kormány hatalmas előrelépésként, az ellenzék Orbán Viktor kudarcaként értékelte a fejleményeket. Ebben az írásban azonban nem a döntés helyességét, erényeit vagy hátrányait fogjuk vizsgálni, annál érdekesebb, hogy miként változtatja meg ez a helyzet az EU pozícióját a magyar politikában.

brexit-1478943_960_720.jpg

Az Európai Unióról kialakított kép ugyanis régóta az egyik fő törésvonal a magyar politikában. A külpolitika, legyen szó a bécsi udvarhoz, Berlinhez vagy Moszkvához fűződő viszonyról, már évszázadok óta a magyar politika egyik kulcskérdése, ez 1990 óta az EU-ról alkotott kép kapcsán a legmegfoghatóbb. 20 évig többé-kevésbé konszenzus volt az Európai Unióhoz való feltétel nélküli igazodásban (bár már ebben az időszakban is előfordultak kisebb törések), majd 2010 óta egyre élesebbé vált az a konfliktus, amiben a kormány az EU-val való csatározásra, az uniós politika formálására teszi a hangsúlyt, míg az ellenzék Nyugat-Európát, mint mintát, elérendő célt követné. Mára a szakpolitikai kérdések helyére (az alkotmányjogi és a politikai rendszert érintő témák mellett) az Unióról alkotott kép került a magyar politikai diskurzus centrumába, és a fő vita a körül forog, hogy „Brüsszel” Magyarország számára akadály vagy minta-e. Ezt a törésvonalat a Fidesz kezdte kiélezni a magyar közéletben, de az ellenzéki pártok kapva kaptak az alkalmon, és nagyon szívesen építenek erre az ellentétre, hogy kirajzolják a köztük és a kormányoldal közötti különbséget; gyakran azon is versengenek ezek a pártok, hogy ki tudja magáról erősebben mondani, melyikük az „európaibb” (lásd a DK Európai Egyesült Államok ötletét, vagy az Európai Ügyészséghez csatlakozás fontosságának kiemelt hangsúlyozását). Az EU azonban ennek a belpolitikai küzdelemnek többnyire csak a tárgya, volt nem aktív alakítója – időnként persze egy-egy európai politikus kifejtette a véleményét az egyes szereplőkről, voltak viták és nyilatkozatok uniós intézmények részéről „magyar” ügyekben, de ezek inkább szimbolikusak és ritkák voltak, kevés gyakorlati következményük volt.

Az új irány, amit a múltheti döntés kijelölt, viszont legalább részben megváltoztatni látszik ezt. Az Európai Unió, miután évek óta narratív középpontja a magyar közéletnek, immár egyes intézményein keresztül közvetlen, gyakorlati befolyást fog tudni gyakorolni a hazai politikára. A kormány számára fontos források ugyanis csak akkor és csak addig érkeznek meg, ha az uniós szereplők által kijelölt gazdasági-politikai célkitűzéseket sikerül teljesíteni, és ezt az európai tisztségviselők is így gondolják. Tehát a magyar költségvetés egy nem jelentéktelen részé fölött részben az EU fog rendelkezni, és ha ezeket a pénzeket fel szeretné használni a kormány, és ez két szempontból is jelentős változást hozhat a magyar politikába.

Egyrészt a folyamatos ellenőrzés révén az Európai Unió immár nem csupán szimbolikus, hanem nagyon is kézzelfogható, aktív szereplőjévé válik a hazai közéletnek. Mind a kormány által felfestett néha már-már diabolikus, mind az ellenzék által propagált eszményi kép addig volt igazán tartható, amíg az EU egy külső, távoli aktor, akit a mindennapi politikában nem igazán látunk. Most lehetőség lesz arra, hogy az európai intézmények gyakorlatban is megmutassák magukat a magyar polgároknak, ami az Unió percepcióját alapvetően megváltoztathatja, akár a kormánypárti, akár az ellenzéki tábor esetében.

A másik fontos változás, hogy legalább néhány kérdésben kompromisszumra fog kényszerülni a Fidesz a döntéshozatal során. Ez nagy változás az elmúlt 12 évhez képest, ami alatt elszokhatott az megegyezéses politikától a kormány, és érdekes lesz látni, hogy mennyire lesz képes rátérni arra az útra, ami a kisebbségi vagy a koalíciós kormányok sajátja, amikor nem minden csak egyetlen párt akaratán múlik a belpolitikában, és rendszeres munkakapcsolatot kell fenntartani egyes riválisokkal – ebben az esetben ezt az uniós intézmények jelenthetik.

Természetesen bármilyen nagy összegről is beszélünk, az említett források a magyar költségvetés egészéhez viszonyítva viszonylag kis összegnek tekinthetők, és azt sem tudjuk, hogy az EU-s intézmények mekkora aktivitást terveznek ellenőrző munkájuk során, így lehetséges, hogy ez a két nagy változás mégsem lesz olyan hatalmas horderejű, mint első látásra tűnik. Ettől függetlenül tény, hogy ahogy 2010 és 2015 között az EU, mint szimbolikus törésvonal megjelent a magyar közbeszédben, úgy most már tulajdonképpen aktív belpolitikai szereplővé válhat 2023-tól kezdve, és egy ilyen, potenciálisan nagy léptékű változás mellett nem mehetünk el szó nélkül.

Ez már csak azért is igaz, mert a román példából láthatjuk, hogy ha az uniós szervezetek aktív részt vállalnak egy országban, annak akár komoly belpolitikai átalakulás is lehet az eredménye.

Rajnai Gergely

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr9417994944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ulpius66 2022.12.05. 21:03:15

Tudom addig sok víz lefolyik még a Dunán, de azért olyan vaddisznó messze sincs már 2024 május (17 hónap) amikor EU választások lesznek, és teljesen más felállás is jöhet, és akkor újra lehet tárgyalni az EU-s pénzeket....

ulpius66 2022.12.05. 21:08:26

Az EU Alapszerződés 7-es cikkelye szerint egyébként semmilyen cankció nem szabható ki addig, amíg az e cikkely szerinti megelőző eljárás le nem zárul, és a tagállamok négyötödének szavazatával el nem "ítélnek" egy államot.....

AKKOR MOST MI A TÖKÖM EZ A SZANKCIÓSDI????????

AKKOR AMIKOR AZ ELŐZETES ELJÁRÁS, ÉS SZAVAZÁS MÉG NEM IS VOLT......

helsinki.hu/hogyan-nez-ki-a-7-cikk-szerinti-eljaras/

Boldeone2 2022.12.06. 11:07:28

Idea :

..magyar társadalmon belül relatív többségben vannak azok, akik szerint jobb lenne Magyarország és az Európai Unió viszonya, ha nem Orbán Viktor lenne a miniszterelnök. Közel minden második (47 százalék) válaszadó mondta azt, hogy „sokkal jobb, és előbbre tartanánk, mert Orbán politikája miatt nem kapunk uniós forrásokat”.

ulpius66 2022.12.06. 19:18:38

@Boldeone2:

JA!

IDEA Intézet!

Azt hiszem ezek voltak, akik a választások előtt egy héttel azt "jósolták" hogy a Fidesz_KDNP illetve a ballibsi Összefosás fej-fej mellett áll!

a tényleges adatok:
- Fidesz - KDNP 54%
- ballibsi Összefosás 34%

NA KB, EZ A MOSTANI "FELMÉRÉSÜK" IS HASONLÓ SZINTEN MOZOG....
(én csak abban a közvélemény-kutatási eredményben hiszek, amit magam hamisítottam!)
süti beállítások módosítása