Egyre inkább úgy tűnik, hogy a korrupció elleni harc az elmúlt években új síkra terelődött, és ez több ország kormányának komoly fejtörést okoz. Rajnai Gergely blogbejegyzése.

Természetesen nem csak kis hazánkban fontos politikai téma a korrupció kérdése: a világon szinte mindenhol korruptnak állítja be az ellenzék a kormányt, és az egyik fő ígéret mindig a korrupció értékének csökkentése. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy a korrupció percepciója ritkán vezet a kormányok bukásához: egy 2017-ben megjelent tanulmány alapján a korruptabbnak vélt kabinetek újraválasztási esélyei nem jelentősen rosszabbak azoknál, akiket kevésbé tartanak korruptnak a szakértők és a választók. A korrupció vádja tehát ritkán eredményez választási sikert, és ezt a magyar esetben is látjuk: hiába hangoztatja az ellenzék, hogy a kormány nem bánik jól a közvagyonnal, a választók bizalmát ezzel nem sikerült megrengetni a Fidesszel kapcsolatban. Nagyobb botrányt okoztak erkölcsi jellegű ügyek, mint a Borkai-botrány, vagy a választók mindennapjait befolyásoló politikai döntések, mint a netadó kérdése.

Láthatóan politikai úton, azaz a szavazóurnáknál kevéssé lehet felelősségre vonni a korrupt kormányokat. Úgy tűnik, ez a felismerés tudatosan vagy tudat alatt eljutott a korrupció ellen küzdő politikai szereplőkhöz is, mert világszintű trend, hogy a politikai felelősség helyett a jogi felelősség, azaz a korrupt politikusok elleni jogi eljárások lefolytatása kerül előtérbe. A korrupt vezetők így eltávolíthatók a hivatalukból anélkül, hogy a választópolgárok büntetnék őket közvetlenül.

Ennek a folyamatnak egyik jelensége az egyre erősebb küzdelem az Európai Ügyészség létrehozásáért, és különösen az uniós pénzek felhasználásának szigorúbb központi ellenőrzése, amit az ellenzék természetesen támogat. De nem kell feltétlenül nemzetközi intézményekre tekintenünk, hogy példát lássunk a jogi felelősségrevonás jelentőségének megnövekedésére, a környező országokban nemzeti szintű ügyészségek is képesek kormánybuktatásra. Elég csak Románia esetét megnéznünk: 2015 óta több kormányt is megbuktatott az Korrupcióellenes Ügyészség, még miniszterelnök is került börtönbe. Nagyon úgy tűnik, hogy Ausztriában is hasonló folyamat indult el: Sebastian Kurz kormánya került komoly korrupciógyanúba, aminek jogi következménye lehet a kormány bukása is.

Nagyon úgy néz ki tehát, hogy miután a politikai felelősségrevonás eszköze évtizedeken keresztül nem bizonyult sikeres stratégiának, a korrupció elleni harc jogi útra terelődött, és ennek komoly következményei vannak a kormányzó erők szempontjából. Akár sikeresek ezek a jogi kísérletek, akár nem, feltétlenül leköthetik a kormányok energiáit, és fel kell készülniük arra, hogy nem csak a választási kampány során kell a korrupció vádja ellen küzdeniük, hanem a kormányzás során folyamatosan a tárgyalótermekben is. Magyarországon erre a szintre még csak utalgat az ellenzék az Európai Ügyészség támogatásán keresztül. A hangsúly a politikai felelősségrevonáson és az utólagos jogi elszámoltatáson (lásd a felcsúti per javaslatát) van, ez pedig nem ugyanaz, mint az aktuális kormánypárt jogi felelősségre vonása. Az elszámoltatást minden ellenzék megígéri, és aztán ez rendre elmarad, ahogy a Fidesz esetében is így volt 2010-ben.

Érdekes lesz megfigyelni, hogy mind idehaza, mind a világban mennyire tud elterjedni ez az új gyakorlat, és főleg azt, hogy ez miként hat majd a jövő kampányaira.

Az alkalmazkodási idő természetesen évtizedekre is nyúlhat, de az elmúlt évek tendenciája az, hogy a politikai helyett a korrupció jogi dimenziója nyer teret, és ez a kormánypártok számára több problémát is okoz, mint a korábbi, jellemzően politikai stratégiák a korrupció elleni küzdelemben.

Rajnai Gergely