Trumpot szeretjük vagy az amerikai álmot? Mit tudunk Amerikáról hat héttel a választások előtt? Lakatos Júlia blogbejegyzése a Méltányosság választási sorozatában!
A Pew Research Center húsz éve méri világszerte az Egyesült Államokba és a mindenkori amerikai elnökbe vetett hitét. Legutóbb 2020 januárján hoztak nyilvánosságra olyan mérést amelyben Magyarország is szerepelt. Van frissebb, szeptember közepi attitűdvizsgálatuk is, amely az Egyesült Államokhoz és az elnökhöz való viszonyon túl az ország koronavírus kezelését is mérte (drámaian rossz eredményekkel), azonban mivel Magyarország azon országok körébe tartozik ahol személyesen interjúztat a központ, nem pedig telefonon, ezért a vírus terjedésére való tekintettel ezúttal nem áll rendelkezésre adat. Mi az akkor mégis, amit alig másfél hónappal az amerikai választások előtt ténylegesen tudhatunk Amerika, és Donald Trump megítéléséről?
Ami egyértelműen kivehető a rendelkezésre álló eredményekből az többek között az, hogy az Egyesült Államok és a mindenkori elnök külföldi megítélése mindig kettéválik. Míg korábban a vizsgált személyek 74%-a bízott Obamában, csupán 64% volt kedvező véleménnyel az Egyesült Államokról. Négy év alatt, az Amerikába vetett hit ugyan csökkent, de továbbra is pozitív, 53%-os. Ezzel szemben Donald Trump kedvező megítélése 2017-től napjainkig 23%-ról csupán 31%-ra nőtt. Néhány ország kivételével a többség nem tartja Donald Trumpot kompetensnek, hogy nemzetközi kérdésekben helyesen döntsön. Míg Németországban feltűnően alacsony az ilyen irányú bizalom (13%), Izraelben (71%), Indiában (56%) és Lengyelországban (51%) például kiemelkedően magas. Ezekhez az országokhoz képest Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el (31%), Szlovákia (34), Nagy Britannia (32) és Olaszország (32%) társaságában.
Miközben Európában kis mértékben javult Donald Trump megítélése hivatali ideje kezdete óta, támogatottsága igazából csak a jobboldali szavazók körében növekedett. 2018 óta a magukat jobboldalinak valló szavazók között Magyarországon 22 százalékponttal nőtt a bizalom Donald Trump iránt. Ezzel az eredménnyel Magyarország – Spanyolországgal holtversenyben – minden más vizsgált országot megelőz a növekedés mértékét tekintve. Érdekesség, hogy habár általánosan igaz, hogy az európai jobboldal támogatói kedvezőbben értékelik Trump bevándorlásellenes intézkedéseit, a Fidesz szavazók 67%-ban értenek egyet például ezzel – holtversenyben a francia Rassembelement National szavazóival – aközben a különbség azok között, akik nem jobboldali szavazók, de támogatják Trump bevándorlási politikáját Magyarországon és Lengyelországban a legalacsonyabb. (27 és 20 pontos eltérés. Franciaországban ezzel szemben 45 pont különbség van a jobboldali szavazók és ellenfeleik között.) Mindez arra utal, hogy Trump magyarországi támogatottsága nem csupán ideológiai alapú, vagy a magyar kormány közös értékekre (bevándorlásellenesség, családpártiság, keresztény értékek előtérbe helyezése) építő politikájának következménye.
Ezek az adatok sokat elmondanak a hazai értékpreferenciákról és hozzásegítenek, hogy megértsük miként lehet, hogy a két ország hasonló jellegű, nem mainstream politikai vezetővel rendelkezik. Ez a politikai egybeesés rendkívül fontos az Orbán-kormány számára legitimáció tekintetében, így nem véletlen, hogy a két ország közötti viszonyt ennyire pozitívan értékeli. Egy esetleges Biden győzelem esetén legértékesebb politikai szövetségesüket veszítenék el. S habár a két ország kapcsolata alapvetően nem változna, sokkal inkább számíthatna a kormány nyilvános kritikára a demokrácia és a jogállamiság minőségével kapcsolatban.
Egy ilyen forgatókönyv, az európai kritikákkal kiegészülve, akár bizonyos mértékű stratégia váltást is eredményezhet amelyben a hasonlóan gondolkodó uniós tagállamok szerepe még inkább felértékelődik.
Lakatos Júlia