Vannak visszatérő témák, amelyet minden választás során érdemes megírni. Az egyik ilyen a „Miért menjünk el szavazni?”. Azt hiheti az olvasó, hogy ez már lerágott csont. Mi újat lehetne mondani, amit még nem mondtak el a szakértők, s különben is, kinek kell egy újabb elemzői fejmosás? Ugyanakkor a választási részvétel az utóbbi években egyre csökken. Nem csak a tanácstalanok száma nő folyamatosan, hanem a politikából kiábrándultaké is. Nem állítom, hogy a hitüket vissza tudom adni, de vannak értelmes érvek amelyek amellett szólnak, hogy ahelyett, hogy pont április 8-án néznék meg, hogy derékig ér-e már a fű a telken, rászánjanak negyed órát az életükből és elmenjenek szavazni. Miért fontos tehát, hogy szavazzunk?
1. Aki nem szavaz, nem is létezik: A politikusok számára legalábbis nem. A pártok csak azokkal foglalkoznak, akik potenciális szavazóbázisuk, emiatt van, hogy bizonyos rétegeket meg se szólítanak. Ez azonban komoly egyenlőtlenségeket szül, mind területi, mind jövedelmi síkon. A választási részvételi arányokból világosan kiderül, hogy mely körzetekre érdemes koncentrálni, és melyekre nem. Ha elmegy szavazni, csökkentheti ezeket a különbségeket, továbbá arra ösztönzi a politikusokat, hogy foglalkozzanak térségével.
2. Nem csak magunkért szavazunk: A demokrácia olyan, mint a húsvéti nyuszi, ha gyerekkorunkban azt mondják létezik, elhisszük. A választási részvétel tanult magatartás, amelyet a szülők adnak át gyermekeiknek. Mit akar közvetíteni az utókor számára? Azt hogy minden mindegy? Úgyse tehetnek ellene semmit? Azt akarja átörökíteni, amit a szocializmus itt hagyott, vagy meg akarja törni ezt a mintát? Azzal, hogy elmegy szavazni, illetve magával viszi gyermekét is, megalapozza a jövő generáció politikai aktivitását is.
3. Olykor tényleg egyetlen szavazat számít: Sokan úgy érzik úgysem az ő szavazatuk fogja eldönteni a választás kimenetelét. De mi van, ha tömegesen gondolkodnak így? A sok távol maradó alapjaiban változtatja meg a választás eredményét, így fordulhat elő, hogy a kormányzás végül nem tükrözi a társadalom hangulatát, ezáltal újabb frusztrációt szül, és még többen távol maradnak a választásoktól. Ha elmegy szavazni, csökkenti a jövőbeli elégedetlenségének esélyét, cserébe megkapja azt az érzést, hogy tett valamit a változásért. Még akár az is megeshet, hogy a maga szavazatán dől el a verseny. Nem egyszer fordult elő, hogy egy-két szavazaton múlott egy körzet sorsa. Mi történt volna, ha az a pár ember úgy dönt, otthon marad?
4. Akkor is fontos szavazni, ha úgy gondolja lefutott a verseny: Megjegyzés: Sosem lefutott. Ha sokan ezt gondolják és távol maradnak, teljesen váratlan eredmény születhet. Ld. 3-as pont. Ha sokan úgy gondolják, hogy csak azért is elmennek, teljesen váratlan eredmény születhet. Ha úgy érzi lefutott a verseny, elképzelhető, hogy pont a politikai ellenfél kelti ezt az érzetet annak érdekében, hogy távol maradjon, ezáltal növelje saját győzelmi esélyét. Végső soron, ha elmegy szavazni, abból baj nem lehet. Ha nem megy el, lehet, hogy később megbánja, hogy nem ragadta meg a lehetőséget, amikor adódott.
Őszintén holnaputánig tudnám sorolni az okokat, de nem akarom fárasztani az olvasókat. Legyen elég annyi, hogy a szavazás több, mint állampolgári kötelesség, lehetőség is. Valami amivel megtiszteljük magunkat, és környezetünket. Amivel bizonyítjuk, hogy tagja vagyunk közösségünknek, és érdekel minket annak alakulása. Választani menő. Aki a döntéshozatalból kimarad, olyan, mint az az ember, aki mindig majd másnap kezdi el a fogyókúrát. Kezdje a változást április 8-án, menjen el szavazni. Akárkire, de szavazzon.
Lakatos Júlia
