A közgazdászok, politikusok jelentős része a nyugati világban egyetért abban, hogy minden régiónak, országnak a nyugatos fejlődést kell követnie. De mi van, ha ez szemellenzősség, és létezik a Nyugattól eltérő modell is?

Ritkán beszélünk arról, hogy milyen fontos szerepe van egy demokráciában az ideológiai határok átjárhatóságának, vagy éppen a határok fenntartásának. Elképzelhető, hogy a határ egyesít, a határ elmosása szétválaszt?

Miért beszél el egymás mellett a kormány és az ellenzék? Rajnai Gergely blogbejegyzése erre a kérdésre ad választ a pártfinanszírozás kérdésén keresztül.

A magyar szellemi-közéleti táborok gyakran vitatkoztak és vitatkoznak a történelmen. Három anekdotán mutatjuk be a történelemről szóló vitákat.

Véget ért az Európa jövőjéről szóló tanácskozás-sorozat, amely azt a célt szolgálta, hogy az állampolgároknak nagyobb szava legyen az unió irányításában. De vajon sikeres volt, és ez megemelte a demokrácia minőségét? Attól függ mit értünk demokrácia alatt.

Két ismeretlen orosz személy szokatlan online-beszélgetését szemlézi az egyik magyar napilap. Ebben nem éppen baráti színekkel ecsetelik a magyar múltat és jelent. Vajon van-e üzenete ennek a párbeszédnek?

2016-ban, amikor az ellenzéki előválasztás mellett érveltem, a politikai innováció egy lehetséges eszközeként, azzal a címmel tettem, hogy “Felejtsék el Orbán Viktort!”. Azaz az előválasztást ne Orbán legyőzésének eszközeként tekintsék, hanem lehetőségként arra, hogy saját véleményt alakítsanak ki a következő évtizedek legfontosabb hazai és nemzetközi vonatkozású kérdéseiről, és ezt egymással versengve megvitassák.