Svédországra manapság hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint a jóléti állam egyik szülőhazájára. Nem volt mindig így. A 20. század elején, amikor a svéd filmművészet kialakult, az ország Európa egyik legszegényebb országa volt, amelyik nem a svéd acélról és a szép szőke nőkről volt ismert – illetve nem csak arról –, hanem leginkább a szegénységről, a kivándorlásról, a királyi abszolutizmusról és az anarchistákról.

Bár szeretjük dicsérni, hogy az amerikaiak milyen csontig hatolóan szembe tudnak nézni saját hibáikkal, s hogy demokráciájuk megújulóképessége ebben a kíméletlen hibafeltárásban nyugszik, ezúttal két olyan filmet mutatunk be, melyek túl koraiak voltak ahhoz, hogy ezt megtegyék.

Sokat beszélgettem helyi elemzőkkel arról, hogy egyáltalán van-e egységes Amerika. Tényleg léteznek-e olyan elvek, amelyekben az állampolgárok egységesen egyetértenek szerte az országban? Elvégre mi a közös egy kaliforniai és egy kisvárosi alabamai lakos között? Vajon ugyanazokat az értékeket tartják fontosnak?

"Barikádra fel, irány a Bastille!" - hangozhatott július 14-én a Nagy Francia Forradalom idején a lázongó tömegben. A forradalom hatásait mai napi érezhetjük a szabadságjogok, a demokrácia területén és sokakat inspirált az irodalomtól kezdve a filmművészetig. Utóbbi pedig korántsem tekinthető mellékesnek: hogyan ábrázolják a franciák e korántsem békés eseménysorozatot a filmvásznon? Mi magyarok, vajon mit tanulhatunk tőlük?

Az 1990-es évek délszláv háborúit a sajtóháború előzte meg a széthulló Jugoszláviában. Az egyes tagköztársaságok sajtói, médiái az ellentétek kiéleződésével mind keményebben támadták a velük szemben álló tagköztársaságok vezetőit és egymást is. Srebrenicai események akkor és most!

Született július 4-én: az Amerikai Egyesült Államok. Miért ünnepelik meg a különböző USA-beli társadalmi csoportok a Függetlenség napját? Hogyan férnek meg egymás mellett a szikhek, a vietnamiak, írek, skótok, Krisna-hívők és sokan mások? Lakatos Júlia személyes élményei egyenesen Washingtonból!

A Szovjetunió és a Keleti Blokk összeomlásával az 1990-es évek elejére teljesen új hatalmi helyzet alakult ki a világpolitikában. Nemcsak arról volt szó, hogy az USA felülkerekedett a Szovjetunióval szemben a hidegháborúban, hanem úgy tűnt a liberális demokrácia és a szabad piac eszméi is versenytárs nélkül maradtak. Mindez hogyan hatott a filmvilágra - megtudhatod a Politika a filmvásznon sorozatunk legújabb részéből!