Trump közelmúltbeli kijelentései arra hívják fel a figyelmet, hogy a politikában semmi sincs végleg lezárva. Rajnai Gergely blogbejegyzése.

A demokráciák túlságosan elmozdultak az „egyigazság-rendszer”’ felé. Ezzel szemben jobban járunk, ha Pascal mondását tartjuk szem előtt. Csizmadia Ervin blogbejegyzése.

Az uniós külpolitika egyik alapkövévé kezdi kinőni magát az a gondolat, hogy “jobban oda kell figyelni másokra”, meg kell hallgatni azokat, akiket az európai törvényhozás érint, és figyelembe kell venni aggályaikat. Elvben lehetetlen ezzel vitatkozni, vannak, akik mégsem értenek egyet ezzel. Mi velük vitatkozunk.

Szokásunkhoz híven az év végén, ezúttal december 4-én, egy konferenciára invitáljuk a hazai és nemzetközi közéleti összefüggések iránt érdeklődőket. Fókuszunkban a rendszerváltás utáni a magyar politika négy fő kihívása, a politikai fejlődés, valamint a politikaelemzés régi és mai trendjei.

A nyugat-európai sorozatokban gyakran találkozhatunk becsületes, etikus vállalkozókkal, üzletemberekkel. Vagy olyanokkal, akik nem becsületesek, nem becstelenek, hanem egyszerűen: emberek, hétköznapi érzésekkel, vágyakkal, félelmekkel. A rendszerváltás utáni Magyarországon alig készült olyan sorozat, amely népszerűsítené az etikus vállalkozást. Vagy lehet, csak azért érezzük az aránytalanságot, mert az 1980-as évek végén a nyugatnémet sorozatok világából indultunk ki!

Trumpról tudjuk, hogy infantilis, ezt Zsolt Péter le is vezeti, de hogy milyen a kölcsönhatása Trumpnak másokkal és a néppel, arról a blogbejegyzés csak szociálpszichológiai sejtéseket vet fel.

Mekkorát nyert Trump? A kérdésre eltérő választ adhatunk, ha csak a látszatra fókuszálunk, és akkor, ha mélyebb valóságot is feltárjuk. Rajnai Gergely blogbejegyzése.