Méltányosság

Magyar politika történelmi és nemzetközi kontextusban

Az ideológiák vége?

2024. április 08. 20:39 - Méltányosság Központ

Magyar Péter beszédében az ideológiai ellentétek meghaladásáról is beszélt. Az ideológiamentesség azonban a csábító előnyök mellett számos hátrányt is hordoz magával. Rajnai Gergely blogbejegyzése.

bulb-5258341_1280.jpg

Magyar Péter nagy tömeget megmozgató rendezvénye után sokan találgatják, mi lehet a jövője a magyar politika színpadára üstökösként berobbanó politikusnak és a mögötte formálódó mozgalomnak/pártnak. A találgatások azért is érdekesek, mert még nagyon sok mindent nem tudunk róla: nem tudjuk, mi az alakuló párt neve, kik lesznek a jelöltjei, de ami talán ennél is fontosabb, az sem világos, milyen ideológiai ajánlattal áll majd a választók elé. Magyar Péter beszéde és korábbi nyilatkozatai alapján ezt a kérdést nem is tartja fontosnak, épp a szilárd ideológiai álláspontok hiányában látja a lehetőséget az Orbán-rendszer meggyengítésére. Ez az ideológiamentesség csábító lehet, de hosszabb távon nem csak előnye, hanem hátránya is van.

Magyar Péter egyik fő üzenete, hogy neki nem számít, kinek mi az ideológiai háttere, hiszen a jobboldali-baloldali megosztottságot Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc „mesterségesen alakították ki”. Egy ilyen mesterséges szembenállásban hiba is lenne pozíciót felvenni, és egyszerűen meg akarja haladni ezt a fabrikált ellentétet. A megosztottság maga a probléma, a válasz a „hidak építése”, ami szükségszerűen az ideológiai irányok elfelejtését is jelenti.

Első ránézésre is világos, hogy ez az üzenet miért rejt nagy politikai potenciált. Ha nincs határozott ideológiai irány, a teljes társadalom célcsoporttá válik, és bárhonnan lehet szavazókat szerezni: baloldali és jobboldali pártoktól éppúgy, mint a pártot választani nem tudók tömegéből. Magyar ezzel nagy hálót vet ki a társadalomra, és ettől nagy fogást remél.

Ez a képlet kezdetben sikerre is vezethet, és logikusnak, egyszerűnek tűnik. Több ehhez hasonló ígérettel induló párt és politikus volt sikeres az elmúlt években: Magyar maga is szeret Emmanuel Macron sikerére hivatkozni, de ott van Beppe Grillo Olaszországban, Igor Matovič Szlovákiában, Szymon Holownia Lengyelországban, Marjan Šarec Szlovéniában, és a példákat még sokáig lehetne sorolni. Ezek a politikusok mind hónapok alatt építettek fel komoly népszerűségű pártokat, többen közülük kormányra is kerültek.

Az ideológiamentesség hátrányai hosszabb távon azonban ezeken a példákon keresztül is megmutatkoznak. A gyors siker egyrészt nem korlátlan: a legtöbb esetben ezek a pártok 15-20% körüli támogatottságot érnek el néhány hónap elteltével, azonban e fölé már nem tudnak jutni, mert nem képesek innovatív, érdemi válaszokat adni a politika nagy kérdéseire. Néhány ilyen párt (pl. Holownia mozgalma) meg tudott ragadni nagyjából ezen a támogatottsági szinten, más esetekben viszont a csúcs elérését követően nagyon gyorsan kikerült a politikából az adott párt vagy politikus (pl. Šarec pártjával is ez történt). Magyarországon is láthattunk hasonló ívű pályákat, hiszen a Momentum népszerűsége a kezdeti robbanás után stagnált, majd szép lassan csökkenni kezdett (de továbbra is ott vannak a releváns pártok között), míg Márki-Zay Péter amilyen gyorsan emelkedett fel, olyan hirtelen volt kénytelen távozni a magyar közélet élvonalából.

Talán nem véletlen, hogy Magyar Péter is inkább Macronra szeret hivatkozni, hiszen ő lassan egy évtizede megragadt a francia politika elitjében, és a legtöbb választáson a 20%-os „karantén” kapuját is át tudta törni. Macron azonban annyiban „kilóg” többi példa közül, hogy ő nem csak a hagyományos bal/jobb törésvonal meghaladásáról beszélt, hanem Európa egyik legideologikusabb politikusa lett, akinek időről időre innovatív ötletei vannak arról, hogy a francia és az európai politika milyen irányba haladjon (erről a Méltányosságnál már többször írtunk).

Teljesen mindegy, hogy ki mit gondol arról, hogy Macron ötletei mennyire jók, a lényeg az, hogy ő az ideológiamentesség vonzó ígéretéről elég gyorsan lemondott, és új ideológiai ajánlattal állt elő. Sok más tényező mellett ezért tudott ő megmaradni a politikában, míg az eszméket szinte teljesen elvető társai erre nem voltak képesek.

Magyar Péter politikai jövője is részben ezen áll vagy bukik. A 2010 utáni politikában szinte természetes, hogy egy új politikai mozgalom azonnal 10-15%-os népszerűséget szerez magának, a nehézség nem is ez, hanem ezt a népszerűséget megőrizni, majd tovább növelni. Márpedig, ha Magyar célja az Orbán-rendszer megbuktatása, akkor az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezt az ideológiamentesség hívószavával hosszú távon nem fogja tudni megtenni.

Ahhoz, hogy megtartva a mostani szimpatizánsokat és újabb rétegeket megszólítva valóban ő lehessen a Fidesz egyenrangú kihívója, ahhoz új, innovatív, tömegek számára elfogadható ideológiai ajánlatot is le kell tennie az asztalra,

különben hasonló sorsra jut, mint Marjan Šarec, Igor Matovič vagy éppen Márki-Zay Péter: elsöprő kezdet után hirtelen bukás következhet.

Rajnai Gergely

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr218375427

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nietzsche. 2024.04.10. 15:17:28

Nem létezik olyan, hogy egy pártról ne derülne ki milyen politikai ideológiához áll közel. Amint pártprogramot alkot ugyanis, azonnal egyértelművé válik, hogy a fontosabb témákban balos vagy jobbos politikát folytat e. Magyar Péter középjobbra opponálta magát, vagyis egy mérsékelt konzervatív-liberalizmus környékére. Kicsit jobbra a centrumtól.
süti beállítások módosítása