Méltányosság

Magyar politika történelmi és nemzetközi kontextusban

Exportálható-e a magyar rendszer?

2023. március 20. 08:32 - Méltányosság Központ

Évek óta veszélyként emlegetik egyes cseh és szlovák politikai szereplők, ám még nem valósult meg országaikban. Mi az?

notes-g3933ae96d_1920.jpg

Orbanizáció. Ezzel a kifejezéssel írja körül a cseh és a szlovák sajtó, valamint a progresszív, liberális és jobboldali tömörülések azokat a szerintük negatív politikai folyamatokat, amelyek országaik jogállamiságát, alkotmányosságát, piaci- és gazdasági viszonyokat, az Európai Unióval való rendszeres érdek konfliktusokat, és amelyek valamilyen módon hasonlítanak a 2010 utáni magyarországi Orbán-rendszer kiépüléséhez, illetve viselkedéséhez. Legutóbb az új cseh államfő, Petr Pavel emlegette az „orbanizációt”, ami „a populisták újta, amely csak okozza és nem kezeli a válságot, és amelyre már régóta ráfizetnek a magyarok. Nem inspirálódni kell általa, hanem tenni ellene.” Ugyanakkor a tényleges szakirodalmi kifejezés még nem került meghatározásra, csupán felsejlenek a körvonalai.

Mégis, miért kerülhet főleg parlamenti vagy államfőválasztás alkalmával a középpontba egy teljesen más államban tapasztalt politikai folyamat? Ami a 2000-es évek második felétől az újraéledő populizmus hullámai voltak Nyugaton, az 2014 után az ún. orbanizációtól való félelem Közép-Európában. Egy politikai jelenség, amely kihívás elé állítja a fősodorbeli pártokat, amelyek válaszul negatív környezetbe helyezik azt, figyelmeztetve a választókat, hogy ez az irányvonal „sokat ígér, de semmit nem teljesít”, eltéríti az ország demokratikus fejlődését a kívánt útról, s eközben többszörösen megosztja a társadalmat. Ezért minden olyan szereplő, aki valamilyen módon követendőnek tartja az Orbán-kormányok egyes intézkedéseit (függetlenül azok lényegétől), a mainstream részéről automatikus orbanizáció pártinak minősítenek (mint Andrej Babiš és Robert Fico). Az pedig csak hab a tortán, hogy mióta a magyar kormány folyamatos érdekkonfliktusban áll az EU vezetésével, amolyan divat lett az Orbán-kormányokat kritizálni a szomszédból (nem mintha nem adnának rá okokat), főleg ha merőben eltérő álláspontot képvisel, lásd Ukrajna támogatása az orosz-ukrán konlfiktusban.

Holott a helyzet ennél jóval összetettebb: a szlovák és a cseh politikát teljesen eltérő történelmi tapasztalatok vezérlik, mégha ezt történetesen mindkét országban szeretik elfelejteni, és csak az 1989 utáni politikai trendekből indulnak ki (mint a hazai ellenzék). Míg Magyarországon a domináns párti kormányzás, és az ebből fakadó sajátos történelmi magyar modell építése a meghatározó (Horthy-korszak és Orbán-rendszer), annak árán is, hogy ez szembe mehet a nyugati érdekekkel (antant és Európai Unió). Addig a mindenkori cseh és szlovák irányvonal a többpártiságot és koalíciós kormányzást, a Nyugathoz való igazodást és megfelelést tartja szem előtt (két világháború közötti Csehszlovákia és az 1989 utáni időszak). Még akkor is, ha időnként egyesek az EU-kritikus és populista vonallal kokettáltak (Václav Klaus, Andrej Babiš, Robert Fico).

Valósak-e a cseh és a szlovák félelmek az orbanizációtól? E két országban a rendszerváltás óta eltelt harminc évben még egy kormányzat vagy párt sem tűzte zászlajára új alkotmányok kialakítását, többségi kormányzás redszerének kiépítését, új választási rendszer létrehozását, rendszerszintű intézményi átalakításokat, hatalmi ágak között valamiféle alá-fölé rendeltség meghonosítását, sajtó és média helyzetének teljeskörű átszabását, saját gazdasági holdudvar tervszerű kiépítését és még sorolhatnám. Legfeljebb személycserék, azaz a „mi embereink“ és érdekcsoportok helyzetbe hozásáig mentek el például az EU-s támogatások lefölözése kapcsán. Egyetlen cseh vagy szlovák kormány sem gondolta 30 év alatt, hogy egy sajátos és történelmi távlatokkal rendelkező fejlődési modell letéteményese lenne.

Az orbanizációval való riogatás egy hangzatos,
de egyáltalán nem valós félelem Csehorszában és Szlovákiában.

Se társadalmi igény, se politikai akarat nem mutatkozik egy orbáni Magyarországhoz hasonló rendszer kiépítésére, mert javarészt felületesen látják azt a szomszédból. Ráadásul a Fidesz részéről sem láthatóak jelei a rendszer elemeinek exportálására a környező országokba. Ám az ezzel való ijesztegetés belföldi szavazatszerzésre, a politikai ellenfelek megbélyegzésére és nem utolsó sorban a Nyugathoz való igazodáshoz kifejezetten hasznosnak mutatkozik pozsonyi és prágai kormányok számára is.

Hangácsi István

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr2218075818

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MEDVE1978 2023.03.20. 12:53:31

Az orbáni rendszerhez a speciális magyar felállás kellett. Már az alapfelállás furcsa volt számos szempontból: a KISZ titkárból liberálissá vedlés még látható volt több helyen, de utána a liberálisból a jobboldalivá váltás már inkább egyedi. Ugyanígy Orbán kialakuló egyeduralma és személyi kultusza: Orbán már gyakorlatilag 2002-re elérte, hogy ő legyen a tévedhetetlen vezér. A 2002-es választás után már fel sem merül, hogy a vereség miatt lemondjon vagy bármilyen kritikai észrevételnek adjanak hangot. Ugyanígy egyedi a vállalati kliensi rendszer, majd ezt követően a fordított state capture. Ellenzékben ugye a FIDESZ-en azt látni, hogy maga mellé állít nagyvállalkozókat (Csányi, Széles Gábor), ami még egy hagyományos taktika. Hatalmon viszont nem csak a nagyvállalkozói klientúrára támaszkodik, hanem saját Mészáros Lőrincet, Szijj Lászlót, Garancsi Istvánt, Tiborczot stb. épít fel, akiket a közbeszerzésekkel tesz gazdaggá és tényezővé a hazai piacon. Ezeknek az elemeknek az összes része sehol nincs meg, ahol a modellt próbálják reprodukálni. Az USA média és gazdaság ugye annyira diverz és a kiépített rendszer függetlensége annyira "erős", hogy Trump a média, illetve a gazdasági lábat nem képes megvalósítani. A lengyeleknél bár a médiában hasonlók vannak, nem sikerült a FIDESZ-hez hasonló dominancia, a gazdaságot sem sikerült ennyire maguk alá gyűrni.

2024 2023.03.20. 16:18:36

Az embereknek ott is elegük van a lakosság érdekeivel szembemenő CIA-kormányokból. Szóval szó sincs semmiféle "orbánizmus" exportálásáról, egyszerűen azokra a politikai erőkre fognak szavazni, akik normalitást ígérnek nekik. A jelenlegi dróton ráncigált, Washington érdekeinek megfelelni akaró hazaáruló koalíciók pedig megbuknak.

2024 2023.03.20. 16:24:17

"Orbanizáció. Ezzel a kifejezéssel írja körül a cseh és a szlovák sajtó, valamint a progresszív, liberális és jobboldali tömörülések azokat a szerintük negatív politikai folyamatokat..."

Szó nincs itt ideológiáról. Jobb, bal, liberális...nincs jelentőége. Vannak az Amerika érdekeit mindenáron kiszolgálni képes talpnyalók és az erre nem hajlandó politikai szereplők.
süti beállítások módosítása