Napjaink politikája egy látszólag feloldhatatlan rejtélyt tartalmaz a liberalizmus szerepét illetőleg. Hogyan lehet a legfőbb politikai ellenség, a kormányzati retorika fő mumusa egy olyan érték, aminek Magyarországon nincs is parlamenti képviselete?
Legutóbb, amikor szavazni lehetett magát liberálisnak valló pártra, a választók mindössze 1,7%-a támogatta azt. Vagy vegyünk egy másik példát, a Republikon Intézet 2021-es felmérése szerint a választók 14%-a vallja magát liberálisnak, főként fiatal, nagyvárosban élő, diplomás nők és férfiak, ugyanakkor a magukat liberálisnak valló szavazók között is a Fidesz volt a legnépszerűbb párt, 19%-al. Utánuk libasorban a Momentum 15%-al, Jobbik és a DK 11%-al és így tovább. Mondani sem kell, hogy egyik sem liberális párt.
Mi okozhatja azt, hogy annak ellenére, hogy a Fidesz egész politikája 2014 óta a liberalizmus kritikára és az illiberalizmusra van felhúzva, mégis ennyi magát liberális gondolkodónak valló szavaz rá? Az, hogy nincs liberális párt még nem magyarázat, hiszen amelyek voltak, az SZDSZ és az MLP szép lassan eltűnt, vagy népszerűvé se vált. A liberális szavazók másodlagos világnézeti preferenciái árulkodóak e tekintetben. A három leggyakrabban említett válasz a zöld környezetvédő (30%), a rend és stabilitás híve (20%), illetve a szociáldemokrata (16%) volt. Ugyanakkor miközben a vizsgálat rámutat arra, hogy erős a liberális gondolkodók körében a rendpártiság, arra is rámutat, hogy akárcsak a társadalom többsége, szociális kérdésekben a liberális orientációjú szavazók is baloldali nézeteket vallanak, ami további magyarázatul szolgál a Fidesz szavazatok szokatlanul nagy arányára körükben.
No de ki a maradék liberális? Azok, akik a társadalom egészéhez képest elfogadóbbak az azonos neműek házasságával kapcsolatban (habár ők is megosztottak ebben a kérdésben), ellenzik az egyház és a vallás összefonódását, illetve a az oktatás centralizációját, tehát, habár szociális kérdésekben ugyan baloldali, közösségelvű nézeteket vallanak, ideológiai kérdésekben inkább liberálisak. Ennek egyik oka, a kutatás szerint, az hogy az átlaghoz képest többet interneteznek, több hírt fogyasztanak, és többet használják például a közösségi-médiát, mint más társadalmi csoportok. Sokkal mélyebb tehát a nemzetközi beágyazottságuk, mint a többi szavazónak, és nagy valószínűséggel fontosabb számukra a nyugati mintakövetés, mint azoknak, akiknek ez kevésbé adatik meg, vagy kevésbé fontos személy szerint, hogy ilyen irányba tájékozódjanak.
Ha figyelembe vesszük azt, hogy a vizsgálat szerint a liberális szavazóknak csupán 81%-a menne el szavazni, és azoknak 19%-a a Fideszre szavaz, a maradék az ellenzékre, és az is rendkívül fragmentált módon, külön-külön pártokra, akkor azt a következtetést vonhatjuk le amit az elején, hogy a Fidesz egy nagyon marginális politikai álláspont ellen vívja szabadságharcát. Értékrendjét tekintve azonban a liberálisok második általunk vizsgált csoportja lefedi azt a megközelítést, amit a Fidesz, és főleg Orbán Viktor a liberális (más verziókban brüsszeli vagy globális) elitnek nevez, és amely csoport politikai térnyerése ellen évek óta harcol. Nem arról van szó tehát, hogy a liberális álláspont Magyarországon fenyegetné a Fidesz esélyeit, hanem, hogy mivel úgy érzik, hogy a liberális eleme a liberális demokráciának túlerőbe került nyugaton, ezért az illiberalizmussal, azaz a liberális demokráciának a demokratikus elemeit előtérbe helyező politikával kell harcolni a túlzott liberalizmus ellen.
A nagy liberális mumus tehát “odakint” van, nem a hazai pártok körében, azonban mivel távol van, és a hazai választók többsége számára megfoghatatlan (leszámítva azon szavazókat, akik épp arra vágynak, hogy az a típusú nyugatosság jelenjen meg Magyarországon is), ezért tud idehaza lényegében “háborítatlanul” liberálisozni a Fidesz. Mindennek egyetlen korlátja van, a geopolitikai erőviszonyok. A Fidesz liberalizmus kritikája akkor erősödött meg, amikor az unió a 2008-as gazdasági válságot követően meggyengült, a Fidesz pedig a sorozatos választási győzelmei révén megerősödött. Jelenleg mindkét szereplőt kizökkentette eddigi helyzetéből az orosz-ukrán háború eseményei, de az uniós pénzekre való pályázás miatt politikai stabilitása ellenére a Fidesz van gyengébb pozícióban a korábbiakhoz képest.
Nem véletlen, hogy megnőtt az unió liberális elitje által képviselt mainstream vonalhoz való alkalmazkodási készség (Integritás Hatóság stb.), így ha a liberalizmus-kritika nem is fog eltűnni, bizonyos kérdések terén ideiglenesen háttérbe szorul.
Lakatos Júlia
