Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Mennyit érnek a választások?

2022. szeptember 19. 08:38 - Méltányosság Központ

Vajon mennyit érnek napjainkban a választási eredmények? Hosszútávú nyugalmat teremtenek, vagy ellenkezőleg: minden úgy folytatódik, mint előtte? Mit mond nekünk a svéd példa?

sved.jpg

Ivan Krastev, a nemzetközileg is magasan jegyzett bolgár politológus közel tíz éve felhívta a figyelmünket arra, hogy a választások szerepe mennyire átalakult a demokráciákban. A szerző két tünetet vesz számba. Az egyik a választások stabilizáló szerepének megszűnése. Míg régen (akár három-négy évtizeddel korábban) a választások stabilizáló szerepet töltöttek be, és lezártak egy meglehetősen hektikus kampányidőszakot, addig ma semmit sem zárnak le, sőt majdhogynem minden úgy folytatódik, ahogy előtte zajlott. A másik: a választások nem hoznak létre szilárd alapokon nyugvó többségeket, azaz nagyon nagy bizonytalanság övezi a létrejövő kormánykoalíciókat.

Krastev tételeit tesztelhetjük a minap lezajlott svéd választások példáján.

Svédországban tudvalevőleg szinte végig kormányozta az egész 20. századot a Szociáldemokrata Párt. Mi is írtunk róla bőven a tavaly megjelent kötetünkben, amely az európai és az Európán kívüli domináns pártokat vette számba (természetesen a Fideszen kívül.) A mostani választást is megnyerték a szocdemek, csakhogy baloldali, zöld és centrumpárti szövetségeseikkel együtt sem tudnak kormánytöbbséget létrehozni (le is mondott az eddigi szocdem miniszterelnök).

Természetesen van ilyen. Ilyen esetekben életbe lép a demokráciák íratlan szabálya: a második helyezett párt próbálkozhat meg kormányalakítással. A második helyen a Svéd Demokraták végeztek, azonban ez a párt – bár sokat mérséklődött – még mindig radikálisnak, sokak szemében szélsőségesnek számít. Ez a párt tehát a jobboldalon lévő pártokból sem tudna működőképes koalíciót létrehozni, merthogy a jobboldal többi ereje egyszerűen nem fogadna el egy Svéd Demokraták által vezetett koalíciós kormányt.

Menjünk hát tovább, és kerüljön előtérbe a választások harmadik helyezettje, a Mérsékelt Párt. A legitimációval itt nincs baj. A Mérsékelt Párt a 20. század közepe óta Svédország második legerősebb pártja. Azt is mondhatnánk: az egyetlen párt, amely a szociáldemokraták váltópártjaként volt képes fellépni. Legutóbb a 2010-es években kormányzott, és nagyon úgy néz ki, hogy újra kormányozni fog. Csakhogy immáron nem (csak) a jobboldal megszokott párjaival (kereszténydemokraták és jobboldali liberálisok) együtt, hanem kiegészülve a Svéd Demokratákkal. Amilyen koalíció a svédeknél korábban sosem volt. A „mérsékelt” Svédországban egy radikális párt a koalícióban.

Vajon beteljesedik-e rajtuk Krastev 2014-es tétele, miszerint a választások egyre inkább ingatag többségeket hoznak létre?

Krastev jóslata egyébként a svéd választástól függetlenül is igazolódni látszik 2022-ben. Csak két példát vegyünk. 2021-ben Bulgáriában és Izraelben megdöntötték az addig regnáló – mondhatni dominánspárti – kormányokat. Helyüket sokpárti koalíciók vették át, amelyek azonban idén belebuktak a kormányzásba. Bukásukat nem feltétlen az okozta, hogy a koalícióban volt radikális/szélsőséges párt (mint a svéd példában), hanem egyáltalán az, hogy sokan voltak. Sok pártot (Izraelben nyolcat) szinte lehetetlen sokáig békésen egymás mellett tartani.

A svédországi választás nyomán nagymértékben felvetődik a békés együtt tartás kérdése. Meglehet, hogy ma a Mérsékelt Párt rászorul a tőle lényegesen radikálisabb jobboldal támogatására, de kérdés, hogy ez a képlet meddig tartható fenn. Meg persze az a kérdés is felmerül, hogy

ha a választáson harmadik helyet elérő párt nem tud stabil koalíciót összehozni, akkor jöhet-e a negyedik párt – és így tovább a végtelenségig?

Magyarországon ezekhez hasonló kérdések nem merülnek fel. A hazai választások szuperstabil kormányokat hoznak létre, bár vasárnap elmondta árnyékkormányfői beszédét Dobrev Klára.  

Csizmadia Ervin

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr9217934560

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL birсaman közíró (cenzúrázott) · http://bircahang.org 2022.09.20. 16:19:46

Krasztavokucsev szerint, addig szabad választást rendezni, míg az ő gazdái nyernek.

Boldeone2 2022.09.20. 21:08:04

Egy a lényeg: működjön a pártok egyenlő versenyèn ès VALTÓGAZDÁLKODÁSÁN alapuló rendszer . Jön az egyik koala , majd a másik ...Normális társadalom a választók könnyen kiábrándulnak mindenkiből, de így a pártok rá vannak kényszerülve a valós politikai versenyre
süti beállítások módosítása