Pártprogramokról – vagy azok hiányáról - különösen a kormányoldal kapcsán sokat beszélünk, de arról ritkábban, hogy van a pártprogramoknak egy sajátos műfaja: az alapprogram. Vajon mit mondott erről Orbán Viktor Kálmán Olgánál, 2007-ben?
Ha a youtube-on visszanézzük Kálmán Olga 2007. december 16-ai interjúját Orbán Viktorral, akkor abban találunk egy érdekes részt (egyébként az egész beszélgetés roppant érdekes) arról, hogy mit jelent a pártprogram a Fidesz vezetője számára (az ominózus rész a 43. percnél kezdődik).
Célszerű újranéznünk a beszélgetésnek ezt a részét, már csak azért is, mert manapság sokan azt kérik, sőt követelik a kormánypárttól, hogy tegyen le új programot az asztalra. Voltaképp az igény jogos, hiszen kormányzása kezdetétől a Fidesz (és a kormány) nem frissítette programját, és ha más nem, az európai etikett megkívánná, hogy időről időre egy kormányzó párt is nézzen szembe az idő múlásával, és reflektáljon arra, hogy korábbi céljai hogyan teljesültek, és milyen újabb célokat tud megfogalmazni.
Nos, az interjú említett szakaszában a Fidesz elnöke azt mondja, hogy a párt 2007 végén áttér az európai néppártok útjára, már ami a programkészítést illeti. Ez alatt azt érti, hogy egy pártnak úgynevezett alapprogramot kell készítenie, ami nem a közvetlen, a rövidtávú, hanem a hosszútávú jövőre irányul. A Fidesz elnöke elmondja Kálmán Olgának, hogy a minta számára a német CDU, amely 2007-et megelőzően utoljára 1993-ban készített alapprogramot, azaz a 1993-as alapprogram 14 évig volt érvényben.
Mivel a Fidesznél 2007-et megelőzően nem volt alapprogram, nem tehetünk időbeli összehasonlítást a CDU-val. De tekintsünk előre, és adjunk hozzá 14 évet 2007-hez, és akkor 2021-et kapunk. Az a helyzet tehát, hogy a 2007-es kiindulópontot figyelembe véve, a Fidesznek éppen tavaly év végén járt le az alapprogramja, amely egyébként az „Erős Magyarország” címet viselte.
És valóban. 2007-et a Fidesz permanens választási győzelmei és kétharmados kormányzásai követték, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy pozíciója – az alapprogramban megfogalmazottakkal egybeesve – erős volt. Sőt még azt is hozzátehetjük, hogy ha az erős Magyarországot úgy értjük, hogy a kormány érdekérvényesítő képessége jobb lett, mint elődjéé volt, akkor még az „erős Magyarország” szlogenje is megáll.
2021 végére azonban némileg változott a helyzet. Egyrészt belpolitikailag. Az ellenzék a 2019-es önkormányzati választástól magára talált, mondhatni: megerősödött; és az ország pozíciója is egészen más lett, mint 2007-ben, amikor nagy nemzetközi várakozás övezte a Fidesz várható kormányra kerülését. Ma a nemzetközi közeg jó része az ellenzéket favorizálja.
Szóval letelt a „bűvös” 14 év, s a 2007-es alapprogram lassacskán felújításra szorulna. Tudjuk persze, hogy az óta a Fidesz már nem annak a pártcsaládnak a része, amelyhez a CDU is tartozik, de ettől még felmerülhet az alapprogram karbantartása. Ha ugyanis az alapprogram célja a hosszabb távú jövő megfogalmazása, bizonyára sokakat érdekelne, mit gondol ma a Fidesz a saját maga és az ország jövőjéről.
Persze a helyzet nagyban más, mint 2007-ben azért is, mert akkor biztosnak tűnt a párt kormányra kerülése. Ma a választás kimenetele kétesélyes. Távlatokról egy párt akkor nyilatkozik, ha zsebében érzi a mandátumot. 2007 végén ember nem volt, aki ne a Fideszben látta volna a jövőt. Ma van olyan ember.
De egy ilyen helyzetben is van megoldás.
Ez pedig a rövidtávú program, amely kellően nyitott mindkét szerepre, a kormányzatira és az ellenzékire.
Nem állíthatjuk persze, hogy pártok egyszerre készítenek programot mindkét eshetőségre, de lehet, hogy itt is beválik az unortodox megoldás.
Csizmadia Ervin
