Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Madarat tolláról, országot…?

2021. március 22. 10:01 - Méltányosság Központ

Lehetnek országok egymás barátai? Rajnai Gergely ezt a kérdést járja körül a vakcinák körüli huzavonák kapcsán.


different-nationalities-1743392_1920.jpg

Az elmúlt hetekben a nemzetközi híreket a vakcinalogisztika dominálta – ki, mikor, hogyan és hol juthat hozzá a Covid elleni oltáshoz. Minden országban kulcskérdéssé vált ez, és az egyes országok közötti versenyen is nagy a hangsúly: melyik országban gyorsabb, hatékonyabb a folyamat, melyik országban uralkodik káosz. Bár a figyelem a versengésre összpontosul (ez általában így is szokott lenni a politikában), háttérbe szorul az ezzel ellentétes jelenség: a barátság.

Márpedig ez az időszak kitűnő példákat ad a nemzetközi barátságok vizsgálatára. Az országok baráti viszonya sokak számára paradoxonnak tűnhet, hiszen a barátság egy személyes viszony, egész társadalmak között nehéz értelmezni. Mégis, egyrészt a nemzetközi viszonyokat is egyének intézik a mindennapokban, akik kialakíthatnak baráti viszonyt egymással, másrészt pedig ha másként nem, magyarként mind ismerjük a nemzetközi barátság fogalmát a „magyar-lengyel két jó barát…” aforizma alapján.

Arról, hogy országok együttműködését az érdekeken kívül a baráti viszony is formálhatja, könyveket is írtak már. A vakcinapolitika pedig sok esetben rámutatott, hogy mely országok között van baráti, és mely országok között hidegebb viszony. A kanadai-amerikai barátságot jelzi például, hogy az Egyesült Államok épp a napokban döntött arról, hogy Kanadába szállít felhasználatlan oltásokat, gyorsítva a relatív lassú oltási ütemet az északi országban.

Ennek az ellentétjét láthatjuk az Európai Unió és az Egyesült Királyság között kialakuló vakcinacsatákban: miközben a britek számítanak jelenleg az egyik sikersztorinak oltáslogisztika terén, az Unió eközben lassítja a vakcinák szállítását számukra, és drasztikus lépésekkel fenyeget, ha Nagy-Britannia nem exportálja a a szigetországban gyártott vakcinákat megfelelő ütemben a kontinens felé.

Nem lehet kétséges, hogy a nyilvánvaló érdekütközéseken túl az is hozzájárul a vita intenzitásához, hogy a Brexit eredményeként a brit-EU viszony jelentősen megromlott, és korántsem lehet barátinak nevezni. Míg az USA és Kanada között erősnek tűnik a barátság, hiszen az amerikaiaknak nincs közvetlen érdeke abban, hogy a kanadai vakcinahiányon enyhítsenek, az EU és az Egyesült Királyság között semmiképp sincs jelenleg barátság.

A nemzetközi barátságok bizonyos mintáit ismerjük már a szakirodalomból. Az ilyen barátságok egy nagy, szimbolikus esemény kapcsán kezdődnek el (pl. a II. világháborús segítségnyújtás több ország esetében ilyen volt), és erre alapulnak a későbbiekben is. Hasonlóképpen egy nagy konfliktus tudja őket tönkretenni, és a Brexit épp ilyen volt.

Az országok közötti barátságok fenntartását nagyban segítik bizonyos rituálék, pl. az, hogy a kanadai kormány képviselői rendszeresen emlegetik az ország „különleges kapcsolatát” az Egyesült Államokkal. Az ilyen, és ehhez hasonló, látszólag felesleges rituálék nélkül a baráti viszony elhalványulhat, és amint stratégiailag nem kifizetődő, meg is szűnhet – gondoljunk erre, amikor azon bosszankodunk, hogy miért kell a politikusoknak minden adandó alkalommal az unalmas, szokásos udvariassági köröket végigjárni.

Fontos látni azt is, hogy a jelen helyzetben különösen fontos a barátságok szerepe a nemzetközi rendszerben. Egyrészt válsághelyzetben derül ki igazán, mely barátságok felszínesek és melyek voltak csak a politikai színház részei, másrészt a nemzetközi barátságoknak van egy szociálpszichológiai hatása is – minden polgár jobban érzi magát, ha egy olyan közösséghez tartozik, ami nemzetközi szinten népszerű. Ahogy az egyénnek is jó érzést okoz, ha sok barátja van, úgy a társadalmi szinten is segíti a mentális egészséget, ha a nép érzi, hogy nincs egyedül, és más népek barátságát magáénak tudhatja.

A jelenlegi, mentális egészséget megterhelő időszakban tehát a barátságok jelentősége különösen nagy, mind egyéni, mind társadalmi szinten.

Rajnai Gergely

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr6216473506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.03.22. 10:35:32

Nornális ember nem akarhat olyan közösség barátja lenni, ahol egy aprü szivárványos kisebbség van hatalmon, tilos a normalitás, s filantrógerek basáskodnak.

MEDVE1978 2021.03.22. 18:58:40

A nemzeti barátságok nyilvánvalóan múltbéli eseményeken nyugszanak. A lengyelekkel éppen az helyez minket nagyon baráti szintre, hogy rengeteg közös élményünk, kihívásunk volt a történelemben. Például a lengyeleknek is meggyűlt a baja a tatárokkal, a németekkel és az oroszokkal. Míg Magyarországot a törökök és a Habsburgok tépték szét, úgy Lengyelországot kicsit később az oroszok és a poroszok. Később ugyanúgy német és orosz megszállás. Ellenben nem véletlen, hogy az USA-nak, Nagy-Britanniának nem igazán vagyunk barátai (minimálisak voltak az érdekeik abban, hogy bármit is kezdjenek velünk). Ellenben mondjuk a franciákkal a viszonyunkat nyilván az dominálja, hogy mindig német érdekszféra voltunk, ezért a franciák mindig rosszat akartak nekünk.
süti beállítások módosítása