A Méltányosság Politikaelemző Központ és a Neticle Technologies egy, a hazai piacon teljesen egyedülálló kutatást indít útjára, amely innovatív módszerekkel eddig ismeretlen szemszögből láttatja a hazai politikai folyamatokat. A Neticle Technologies saját fejlesztésű webes szöveganalízisére építve az MPK havi rendszerességgel publikál a fő politikai manőverek, taktikai lépések és a véleményalkotás összefüggéseire fókuszáló elemzéseket. Nem csupán az internetes szféra véleményreflexióira világítunk rá, hanem feltárjuk a háttérben meghúzódó ok-okozati kapcsolatokat is. Így amit kínálunk, az több mint hagyományos közvélemény-kutatás és egyben meghaladja a klasszikus politikai elemzés kereteit is.
Twitter vs. Facebook
A Politikai véleményárfolyam alapvetően két részre tagolódik. Az első részben hónapról hónapra a pártok és pártvezetők webes megítélésének és említés gyakoriságának alakulását vizsgáljuk, míg a második részben specifikus és aktuális politikai kérdéseket, illetve kommunikációs felületeket járunk körül empirikus módszerek alkalmazásával. A második részben megvizsgáljuk a két vezető közösségi média között tapasztalható különbségeket, és az ott zajló folyamatokat.
I. Pártok és vezetőik internetes megítélése
A webes szféra politikai szereplőkkel kapcsolatos véleményreflexióit először annak a két pártnak a viszonylatában elemezzük, amelyek rendszeresen szignifikánsan több internetes említést gyűjtenek be, mint vetélytársaik, vélhetően azért, mert jóval hosszabb ideje jelentős szereplői a politikai porondnak.
A Fidesz és az MSZP véleményárfolyam-görbéje decemberben mindössze a hónap elején keresztezte egymást. Mind két szervezet esetében egy egyenletes véleményárfolyam romlásról beszélhetünk, ami meglepő, hiszen ezek szerint a NAV botrány, a minimálbér emelés, a trafikbezárások és a fóti választás körüli ügyek sem voltak hatással a kormányzó párt, illetve a legnagyobb ellenzéki erő internetes megítélésére.
Október hónaptól kezdve új statisztikai elemet is bevezetünk, amely napi bontásban méri a politikai szereplők megítélését. Ezzel a diával hatékonyan lehet szemléltetni, hogy egy-egy párttal, vagy politikussal kapcsolatos vélemények, amelyek az interneten fogalmazódnak meg, milyen dinamikusan is változnak 24 órás bontásban.
A Fidesznél jelentős ingadozások és kiugrások láthatóak, amelyek nem követik azonnal a hónap legfontosabb politikai eseményeit. A november eleji (11.04. és 11.11.) mélypontokhoz Gyurcsány Ferenc szereplése is hozzájárult (DK-Soros kapcsolat és a Sukoró-ügy tárgyalása), ugyanakkor a NAV-os botrány csak később éreztette hatását (11.25.).
Az MSZP jóval stabilabb és pozitívabb véleménnyel szerepelt, kétszer is megközelítette a Fideszt (11.10. és 11.19.). A legnegatívabb megítélést a NAV-botrány kapcsán érte el a párt, a parlamenti vizsgálóbizottság megalakításának hátráltatásával.
Az említés-gyakoriság jól szemlélteti a pártok görbéinek együtt mozgását, kisebb eltérésekkel. A novemberi havi csúcs (Fidesz - 11.04.) több különböző tartalom összességéből keletkezett, ezek közül a legjelentősebb a devizahiteleseket érintő árfolyamgát kiszélesítésének híre volt.
Érdekes, hogy a NAV-botrány (11.08.) több mint egy héttel a kirobbanása után mutatkozott meg a magyar internetes tartalmakban. Ráadásul csak a hónap vége felé (11.25. után) vált jelentősebbé az említések között, amikor egyre inkább eszkalálódott a vizsgálóbizottság összehívása körüli botrány.
Az MSZP csúcs napjain 1000 említés körüli eredményt mutatott, kiemelkedően teljesítettek a Horthy-szobrokkal és a kormány Európai Bizottság előtti feljelentésével kapcsolatos tartalmak.
A ,,fiatal“ pártok közül a Jobbik meglehetősen rosszul teljesített, bár első a tartalmak mennyiség alapján. A párt Horthy szobrok avatásával hívta fel a figyelmet vidéken és Budapesten, amelyek a görbe alapján negatív visszhangokat eredményeztek. A Jobbik által hangoztatott, állítólagos fóti választási csalást a magyar web szintén mellőzte.Az LMP és az Együtt 2014 stabil, de eseménytelen hónapot zárt, egymást többször is megközelítő görbéivel. Schifferék a NAV-botrányt probálták kihasználni, míg Bajnaiék a kislétai videón buktak el, ám mindkét eset alig hozott változást a tartalmakban. A DK a hónap közepéig „legpozitívabb“ szerepben volt, amelyet majdnem visszanyert a végén. Az aktív politizálás (parlamenti performansz, dunaújvárosi siker, NAV ügy) láthatóan kifizetődött.
Az említés-gyakoriság jól szemlélteti a pártok görbéinek együtt mozgását, kisebb eltérésekkel. A novemberi havi csúcs (Fidesz - 11.04.) több különböző tartalom összességéből keletkezett, ezek közül a legjelentősebb a devizahiteleseket érintő árfolyamgát kiszélesítésének híre volt.
Érdekes, hogy a NAV-botrány (11.08.) több mint egy héttel a kirobbanása után mutatkozott meg a magyar internetes tartalmakban. Ráadásul csak a hónap vége felé (11.25. után) vált jelentősebbé az említések között, amikor egyre inkább eszkalálódott a vizsgálóbizottság összehívása körüli botrány.
Az MSZP csúcs napjain 1000 említés körüli eredményt mutatott, kiemelkedően teljesítettek a Horthy-szobrokkal és a kormány Európai Bizottság előtti feljelentésével kapcsolatos tartalmak.
A ,,fiatal“ pártok közül a Jobbik meglehetősen rosszul teljesített, bár első a tartalmak mennyiség alapján. A párt Horthy szobrok avatásával hívta fel a figyelmet vidéken és Budapesten, amelyek a görbe alapján negatív visszhangokat eredményeztek. A Jobbik által hangoztatott, állítólagos fóti választási csalást a magyar web szintén mellőzte.
Az LMP és az Együtt 2014 stabil, de eseménytelen hónapot zárt, egymást többször is megközelítő görbéivel. Schifferék a NAV-botrányt probálták kihasználni, míg Bajnaiék a kislétai videón buktak el, ám mindkét eset alig hozott változást a tartalmakban.
A DK a hónap közepéig „legpozitívabb“ szerepben volt, amelyet majdnem visszanyert a végén. Az aktív politizálás (parlamenti performansz, dunaújvárosi siker, NAV ügy) láthatóan kifizetődött.
Október hónaptól kezdve új statisztikai elemet is bevezetünk, amely napi bontásban méri a politikai szereplők megítélését. Ezzel a diával hatékonyan lehet szemléltetni, hogy egy-egy párttal, vagy politikussal kapcsolatos vélemények, amelyek az interneten fogalmazódnak meg, milyen dinamikusan is változnak 24 órás bontásban.
Itt mutatkozik meg igazán a DK és a Jobbik, illetve az Együtt 2014 és az LMP fej-fej melletti helyzete. Az utóbbi páros alacsony novemberi aktivitása a neten is érzékelhető közömbösségbe fulladt.
A hónap végi Jobbikos negatív csúcsok a fóti választások eredménytelen erőfeszítéseit mutatják. A DK heti szinten volt képes rendszeresen pozitív véleményeket generálni, az átlagosnak mondható negatív tartalmak mellett.
Az előzőekben tapasztaltak érvényesülnek az említések terén is: a Jobbik a DK-val elszakadtak, míg az LMP az Együtt 2014-el állt egy szinten novemberben.
Összességében a Jobbik érte el a legnagyobb említésszámokat: a már említettek mellett a tuzséri győztes polgármester választás és a kormány foglalkoztatási adatainak manipulációjának gyanúja is hozzájárult a magas arányhoz.
A DK parlamenti akciója (a nők elleni erőszak ellen), a dunaújvárosi közös siker és a NAV ügy Európai Bizottság elé utalása tükröződött a webes tartalmakban.
Az LMP és az Együtt 2014 láthatóan nehezen tud kitörni saját netes közegeiből. A novemberi alacsony aktivitás pedig tovább erősíti ezt a helyzetet.
A pártvezetők véleményárfolyama alapján úgy tűnhet, hogy a novemberi időszak komolyabb aktivitás nélkül telt el, hiszen nem mutatkoznak nagy kilengések a görbéken.
Ugyanakkor érezhetően erősödik a verseny Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon között, annak ellenére, hogy utóbbinak van egy stabil egyezsége az MSZP-vel. A tartalmak száma kapcsán a DK vezére nem is elhanyagolható előnyre tett szert.
Érdekesség, hogy Bajnai Gordon és Orbán Viktor görbéi aránylag egymást követik, míg Gyurcsány Ferencé e kettő között ingadozik. A DK elnöke vélhetően e két rivális stílusát ötvözve próbálja elnyerni a választókat, leginkább Bajnai oldaláról.
Október hónaptól kezdve új statisztikai elemet is bevezetünk, amely napi bontásban méri a politikai szereplők megítélését. Ezzel a diával hatékonyan lehet szemléltetni, hogy egy-egy párttal, vagy politikussal kapcsolatos vélemények, amelyek az interneten fogalmazódnak meg, milyen dinamikusan is változnak 24 órás bontásban.
A nemzetközi NSA botrány is megjelent az említésekben, kiváltképp akkor vált központi témáva az ügy, amikor Orbán Viktor a frakcióvezetőkkel tárgyalt (11.11.), a csúcspontot pedig Schiffer Andrással folytatott beszélgetése és egyetértése jelentette.
Bajnai Gordon negatív szereplése leginkább a Fidesz hatékony kommunikációjának köszönhető, hiszen a kormánypárt többször is kritizálta (11.11-11.15.) az Együtt 2014 elnökét: amerikai pénzek, megszorítások ígérete és az osztrák bankokhoz való viszonya.
A miniszterelnök ismét vezető szerepben volt novemberben az említések terén. Érdekesség, hogy a hónap főbb politikai eseményei egyáltalán nem mutatkoztak az említések tartalmában.
A havi csúcs (11.04.) több tartalom összességéből keletkezett, amelyben arányaiban jelentős részt képviselt Orbán Viktor országos újraiparosítási terve.
Az említés görbe alapján nagyon szoros Gyurcsány és Bajnai versengése. Az Együtt 2014 elnökének novemberi említési csúcsa (11.11.) majdnem felért Orbán Viktoréval. Ugyanakkor Bajnairól szóló tartalmak jelentős részét a Fidesz tevékenysége generálta, amik kritikus hangvételűek voltak.
A többiekhez képest folytatódik az eddigi trend, töredéknyi netes tartalomban jelent meg Vona Gábor, Mesterházy Attila és Schiffer András.
A Jobbik elnökének pozitív szereplése leginkább az „álruhás országjárásnak“ köszönhető (11.20.), illetve elkerülték a pártról szóló negatív bejegyzések hatásai.
Schiffer András árfolyama pártjának szereplését tükrözi, amelyet nem befolyásoltak erőfeszítései a NAV botrány kivizsgálásában.
Az MSZP elnökének mélyrepülése a bajai videóhamisítás óta tart és nincsenek jelek ennek pozitív irányú változására.
Október hónaptól kezdve új statisztikai elemet is bevezetünk, amely napi bontásban méri a politikai szereplők megítélését. Ezzel a diával hatékonyan lehet szemléltetni, hogy egy-egy párttal, vagy politikussal kapcsolatos vélemények, amelyek az interneten fogalmazódnak meg, milyen dinamikusan is változnak 24 órás bontásban.
A napi megoszlások alapján Schiffer és Vona Gábor árfolyamai korántsem térnek el látványosan, mint ahogy azt az előző dián láthattuk. Ennek oka vélhetően az alacsony havi aktivitás és a saját támogatói közegükön kívüli elmaradó említések. Mesterházy kimagasló pozitív eredménye az MSZP által hirdetett szociális válság felszámolásához kapcsolódik.
Az említési csúcs (11.11.) alapján meglepő Schiffer András szereplése, amely vélhetően Orbán Viktorral való megbeszélés miatt alakulhatott ki (NSA lehallgatási ügyben minden frakcióvezetővel tárgyalt).
Vona Gábor a legtöbb említést a hajdúböszörményi nyilatkozat révén érte el (11.27.), amely a Jobbik 2014-es győzelmi esélyéről szólt.
Összességében Mesterházy Attila hozta az eddigi átlagos említésszámát, amelyre nem volt hatással pártjának viselkedése a NAV botrány kapcsán.
II. Facebook vs. Twitter
A világ két vezető közösségi médiája kétségtelenül a Twitter és a Facebook. Ugyanakkor hazánkban jelentősek a különbségek a számokat tekintve, hiszen míg Twitteren 2013 januárjában még mindig csak 30 ezer körül mozgott az aktív profilok száma, addig Facebook-n ma már 4 milló 8 százezer felhasználó oszt meg tartalmakat. Ugyanakkor mivel a Twitter mellett nem találunk még egy hasonló méretű közösségi médiumot Magyarországon, amin ekkora számban aktívak a magyar felhasználók, a különbség ellenére is ezt a két platformot érdemes összehasonlítani. E mellett szóló érv még, hogy ezen a két platformon aktívak a politikusok és pártok profiljai, illetve maguk a felhasználók is gyakran szólalnak meg közéleti témákban.
A csatornahasználat a szöveges említések forrás csatornáinak részesedését mutatja meg. A 2013.10.07. – 2013.12.12. között mért csatornahasználati statisztikákból egyértelműen látszik, hogy a Facebook teljes hegemóniát élvez a Twitterrel szemben, ha azt vizsgáljuk, hogy melyik platformon hányszor beszélnek politikusokról, vagy pártokról a felhasználók.
A véleményarány a pozitív és negatív szöveges említések napi arányát mutatja meg. Mind a Facebook (felül), mind pedig a Twitter (alul) esetében is látható, hogy a negatív vélemények vannak többségben a pozitívokkal szemben, ugyanakkor még a közösségi médiában is a semleges megnyilatkozások vannak túlsúlyban. Ennek oka vélhetően az, hogy a felhasználók negatív, vagy pozitív komemntár nélkül osztanak meg tömegesen olyan tartalmakat, amik önmagukban semleges értékelést kaptak.
Ha összehasonlítjuk a pártokat (baloldalt) és a politikusokat (jobboldalt), akkor minden vizsgált szereplő esetében egyértelmű a Facebook túlsúlya. Jól mutatja az arányokat, ha megnézzük, hogy a leginkább említett párthoz, a Fideszhez (narancssárga) köthető Twitter üzenetek száma még a legkisebb említésgyakorisággal rendelkező LMP-hez (zöld) köthető Facebook bejegyzések számát sem éri el. A Fidesz és Orbán Viktor (narancssárga) túlsúlya a közösségi médiában a vizsgált politikai aktorok között is egyértelmű, hiszen csak a Facebook-n közel az említések fele ehhez a két kulcsszóhoz köthető.
A Facebook (baloldalt) és a Twitter (jobboldalt) esetében is minden vizsgált kulcsszónál a semleges vélemények dominálnak, ha a pártokat vizsgáljuk. A méretbeli különbség a platformok felhasználói között itt megmutatkoznak, hiszen a több mint tízszeres a Facebook-n fellelhető említések száma pártonként
A Facebook (baloldalt) és a Twitter (jobboldalt) esetében is minden vizsgált kulcsszónál a semleges vélemények dominálnak, ha a politikusokat vizsgáljuk. Bár Orbán Viktor túlsúlya az eddigi statisztikákból is egyértelműen kiolvasható volt, a Twitter-t vizsgálva kiderült, hogy minden eddigi eredményt fölül múlva sikerült az összemlítéseken belül 50 százalék fölötti arányt elérnie.
Összegzés
A vizsgált adatok alapján egyértelművé vált, hogy a két közösségi média közül a Facebook az, amelyiken a legtöbb a pártokkal és a politikusokkal kapcsolatba hozható tartalom generálódik. Ez ugyanakkor nem számít meglepetésnek, hiszen a Facebook nem csak a Twittert, de az összes többi platformot – blogokat, fórumokat, hírportálokat – is megelőzi ilyen tekintetben.
Ahogy az internet egészében, úgy a két platform esetében is a semleges vélemények a dominánsak. Ennek okaként azt jelölhetjük meg, hogy a felhasználók negatív, vagy pozitív kommentár nélkül teszik ki a tartalmakat, amik önmagukban semleges értékkel bírnak, tehát nem történik új tartalom generálás, mindössze a megosztás, vagy a retweet gombra kattintanak.politikusokkal kapcsolatba hozható tartalom generálódik. Ez ugyanakkor nem számít meglepetésnek, hiszen a Facebook nem csak a Twittert, de az összes többi platformot – blogokat, fórumokat, hírportálokat – is megelőzi ilyen tekintetben.
A platformokra lebontott vizsgálat során is ugyanarra a következtetésre jutottunk minden alkalommal: Orbán Viktor és a Fidesz túlsúlya egyértelmű. Ugyanezt láthatjuk, ha a teljes hazai internetes szférát vesszük górcső alá, tehát eltéréseket nem tapasztaltunk. Ugyanakkor az ellenzék számára intő jel lehet, hogy nem szabad elhanyagolniuk a Twitteres jelenlétüket, ugyanis a Twitter-t vizsgálva kiderült, hogy minden eddigi eredményt fölül múlva sikerült az összemlítéseken belül 50 százalék fölötti arányt elérnie a kormányfőnek.
A platformok között tehát érződik a különbség, ugyanakkor az is egyértelműen látszik, hogy a hazai ellenzék rendkívül Facebook központú, és a konkurens platformon nem képes a kormányzó pártok riválisává válni.
Módszertan
I. Kutatás tárgya: magyar politikai pártok és politikusok kulcsszó m
agyar nyelvű weben keletkezett említései lettek vizsgálva a Neticle rendszerrel. A vizsgált időszak: 2013.11.01. – 2013.11.30.
II. Kutatás tárgya: magyar politikai pártok és politikusok kulcsszó magyar nyelvű weben keletkezett említései lettek vizsgálva a Neticle rendszerrel. A vizsgált időszak: 2013.10.07. – 2013.12.12.
Vizsgált források:
- Magyar nyelvű fő hírportálok
- Magyar nyelvű blogok
- Magyar nyelvű fórumok
- Nyilvános Facebook posztok
- Twitter posztok
- Google+ posztok
A Neticle rendszer a vizsgált időszak webes tartalmaiban kereste meg a szinonimákat tartalmazó említéseket (cikkeket, blogokat, hozzászólásokat, közösségi média tartalmakat), a megtalált tartalmakat automatikusan véleményelemezte: minden említés kapott egy pontszámot, ún. polaritásindexet, mely jelzi, hogy az adott szöveg mennyire pozitív vagy negatív a kulcsszóra vonatkozóan.
A számszerűsítés alapja az egyik legpontosabb magyar nyelvre készített saját véleményelemző algoritmus, mely 75-80%-os pontossággal képes megállapítani egy említés véleményét.
A pontszámozott említések folyamatos kumulálásával ún. véleményárfolyamot (WOI - Web Opinion Index) alkotott a rendszer. A véleményárfolyam a Neticle saját mutatója, mely a web véleményét egyetlen dinamikusan változó mutatószámmal fejezi ki. A Neticle másik saját mutatója, az említésfolyam grafikon egyszerre mutatja a kulcsszó említések polaritását és mennyiségét.
