Az ember hajlamos arra, hogy személyes élményeit általánosítsa, kiterjessze, néhány epizódból sommás véleményt mondjon. Lehet, most én is el fogom követni ezt a hibát. Mi köze tehát annak a rendeletnek, hogy a teli sárgán való áthajtásért 50e Ft-ot kell fizetni az ország állapotához? Talán semmi, de talán mégis sok a párhuzam, ez is a demokratikus döntéshozatal hiányának problémájáról, valamint a praktikus és rendteremtő kormányzás veszélyeiről szól.
Röviden a történet: áthajtván a sárgán kaptunk egy csekket, melyből megtudtam, hogy teli sárgán való áthajtásért fizetni kell, ha piroson mentünk volna át 100e Ft lenne a büntetés, szóval még örülhetünk, mert a fényképen látszik, hogy mire befordul az autó már a sárga is átvált.
Ahogy azt néhány fórumon való méltatlankodásból meg lehet tudni, a büntetési gyakorlat abszurd, mert balesethez vezet, vagy ahogy egy kamionos mondja betarthatatlan, mert ő amikor zöldben indul el, kamionja vége nem egyszer már pirosban van. A büntetési akciók 2009-től léteznek, kormányfelettiek tehát. A rendőrség például 2009-ben már jogi fejtegetésbe is kezdett, de ennek a linkje azóta nem él. A büntetésben a ravasz az, hogy nem szabálysértésként, hanem közigazgatási bírságként küldik. Hivatkoznak itt kreszre meg más jogszabályra, de a lényeg az, hogy ezek csak dokumentumjátékok, a kreszhivatkozás sántít, amit elég jól alátámaszt, hogy 1975-ös, büntetni meg ezt csak mostanában kezdték. Mostantól fogva fizetni kell és kész, fellebbezni nem érdemes, a rendőrség méltányosságot nem gyakorolhat.
Technikailag az egész elképzelés hibás, mert ha az ember féktávon belül nem tud megállni, akkor az oktatók szerint is át kell menni a sárgán, másképp hátulról egy satufékezésbe bárki beleszaladhat. (Velem már majdnem meg is történt, mert az utóbbi időben ki tudja miért, de félek a sárgától.). Hivatkozhatnék továbbá lányomra is, aki sok idegesítő kérdés után, melyből az tűnt ki nem érti az egészet azt a javaslatot tette, hogy villogjon a zöld a sárga előtt. Nos, ami egy 10 éves gyereknek megoldható, s ami a kreszoktatók számára világosan agyrém, az nem világos a politikusok számára. Telisárga országunk első jellemzője tehát az, hogy politikusaink idióták?
Hátha valami mélyebb értelme van ennek az egésznek, és nem közelekedési- hanem politikai szakértőkre tartozik. Ezért is bátorkodom… Nyilván a kresz pontosítása maga után vonna egy szakmai vitát, abból a büntethetőségnél feltétellé válna a szabálytalankodó mögött halad-e autó – egyébként a mai kresz azt mondja ez esetben nem kell megállni -, valamint az is feltétellé válna, hogy a sárga váltásakor épp mennyivel haladtunk. Büntetés csak akkor volna kiszabható, ha sebességmérés is kíséri, hiszen 20km/óráról nyilván meg lehet állni néhány méteren belül, de ha 50-nel megyünk és 5 cm-re vagyunk a vonaltól amikor sárgára vált, akkor nem. Most nem kíséri sebesség mérés a teli sárgán való áthaladást, de hát látjuk, hogy nem a józanész diktál. Telisárga országunk második jellemzője, hogy a szakértőket politikusaink nem veszik igénybe a rendeletalkotáskor (ez a médiatörvény alkotása során is feltűnt), mire a területek szakértői megharagszanak, és így létrejön a csipkerózsika effektus, amiről majd legközelebb fogok írni.
A cél tehát egyre világosabb, ha az emberi butaságot és arroganciát kizárjuk (ne zárjuk azért ki teljesen), akkor a pénzbehajtás. Példánkban lehet ezért a közigazgatási birság, és nem a szabálysértési eljárás. Az új kormány őszinteségi pillanatában azt is közölte, hogy a büntetésekből származó bevételt betervezik a rendőrség költségvetésébe. Nálunk mindig is úgy volt, hogy a kis rendőröknek valamennyi pénzt össze kellett szedni, de hogy ezt így a szemünkbe is vágják, ez új. Telisárga országunk harmadik jellemzője a pimaszság, negyedikként pedig – bocsássuk előre - a pragmatikusság.
Ez utóbbi a legaggasztóbb. Pragmatikusság okán váltott Bush Amerikája a személyiségi jogokat korlátozó országgá. Ott a terrorizmus volt a hivatkozás, itt a pénztelenség. S mint akik értik az idők szavát be is fizettük szépen az 50 ezer Ft-ot.