Méltányosság

Agytröszt a társadalmi kohézióért

Mégis kinek az alkotmánya?

2011. február 09. 11:30 - Méltányosság

 

Tévednek azok, akik a hétfői Orbán -országértékelő beszédet értékelhetetlennek, vagy semmitmondónak gondolják. Az alkotmányozással kapcsolatos szavai igencsak jelzésértékűek a múltra és a jövőre vonatkozóan egyaránt.

Ami az előbbit illeti, a miniszterelnök nem kertelt: szerinte miközben a mai magyar élet az 1956-os forradalomra épül, a mostani alkotmánynak egyetlen szava sincs erről. Kétségtelenül nincs megemlítve a mostani preamblumban ’56, mint fontos történelmi esemény, de annak egyes fő követelései – többpártrendszer, szovjet csapatok kivonulása  – már két évtizede evidenciák. Sőt, mi több: az 1989-90-es alkotmányozás, felvállalva az 1956-os forradalom szellemi örökségét, egyértelműen a jogállamiság, a többpártrendszer és a piacgazdaság mellett állt ki. Ha ezzel nincs gondja, akkor mit hiányol a miniszterelnök?

A lehetséges válaszhoz ( hiányérzetének okát Orbán ugyanis nem fejtette ki) talán közelebb kerülünk, ha belegondolunk abba, hogy a jobbközéptől jobbra álló, és korántsem csak szélsőjobboldali erők, az elmúlt húsz évben nem egyszer hangoztatták, hogy nem volt igazi rendszerváltás, mert pl. elmaradt az egykori  kommunista vezetők felelősségre vonása, még mindig a „sztálinista alkotmány” van érvényben, amelyik kétségtelenül az 1949. évi XX. törvény címet viseli. Közülük voltak olyanok is, akik éppen a 2006-os őszi események idején új alkotmányozó nemzetgyűlést és új alkotmányt követeltek a Szent Korona Tan alapján – ők voltak a „Kossuth-tériek”.Hogy akkor most ezen gondolatokhoz kívánt közelíteni a kormányfő, nem tudom pontosan megmondani, de az biztos, hogy ezzel is igazolni kívánta az új alkotmány megalkotásának szükségességét.

Ha lehet, még pattogósabban, érdesebben hatottak azon szavai, amikor is megállapította: a mostani alaptörvény „ nem a magyarok alkotmánya”, mert „nem felel meg a magyar szellemnek”. Mondhatnánk, ezt szimbolikusan kell érteni, hiszen ha a mindennapokra vonatkoztatnánk ezen szavakat, akkor akár azt is mondhatnánk, hogy ha a mostani alkotmány nem a magyaroké (hanem akkor vajon kié?), akkor  nem is kell tiszteletben tartania az alkotmányt a magyar népnek, hiszen akkor nyilván nem is vonatkozik rá. Holott a hatályos alkotmányban – amelyet a Fidesz-többség kilencszer módosított az elmúlt nyolc hónapban  –   egyértelműen benne van, hogy annak rendelkezései mindenkire nézve kötelezőek. Nyilván nem azt akarta mondani a miniszterelnök, hogy mostantól felejtsük el az alkotmánynak, és a rárakódó jogszabályoknak való engedelmességet, ám kétértelmű szavai akár ehhez a következtetésekhez is elvezethetnének, mondván, ha én magyar vagyok, és nem az én alkotmányom, miért kövessem annak rendelkezéseit..? Érdemes tehát egy közéleti szereplőnek , főleg ha az ország legfontosabb politikusa, körültekintően fogalmaznia, még ha itt is s az volt a célja, hogy az új alkotmány mellett érveljen.

Nem kevés áthallásra volt alkalmas az a beszédfordulata , miszerint az 1989-90-es alkotmányozásban biztos sok kiváló szakjogász részt vett, de az nem felel meg Magyarországnak. Ezzel élesen szembeállította az új alkotmány előkészületeit bíráló Sólyom Lászlót és más alkotmányjogászokat a „Magyarországgal”, utóbbi  alighanem előbbre való az ő tolmácsolásában. Az ember pedig jobban szeret a nagy többséghez tartozni, és a nemzeti egység és összetartozás magasztos szimbolikája Orbánnak nem pusztán a mostani, de korábbi beszédeit is áthatotta. Abban kétségtelenül igaza van a miniszterelnöknek (már ha ezt kívánta jelezni nekünk), hogy az új alkotmány ügye nem pusztán néhány jogtudósé – de arról nem beszélt, hogy akkor miért nem lesz népszavazás az alaptörvényről?

Jól érzékelhető törekvése volt az is, hogy „az elmúlt húsz év” időszakához képest szebb jövőt villantson fel hallgatóinak, amelyet  az új alkotmány koronázna meg. Csakhogy érdemes – megint – emlékeztetni arra , hogy az ezek szerint letűnőben lévő alkotmányjogi-politikai rendszer felépítésében az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztaltárgyalásokon maga Orbán Viktor is részt vett a Fidesz képviseletében 1989-ben, még ha az utóbbin létrejött megállapodást nem is látta el kézjegyével…

Nos, bár a beszédnek csak kis szeletét vettem nagyító alá, de ebből is látható, hogy ennek a beszédnek nagyon is voltak fontos és értékelhető mozzanatai és üzenetei.

 

A kép forrása: fidesz.hu

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://meltanyossag.blog.hu/api/trackback/id/tr743246304

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kisemberke 2011.02.09. 14:03:33

Egy miniszterelnök nem beszélhet szimbolikusan, mert nem azonos kultúrkörhöz beszél, amelyik a szimbolikus beszédet azonos módon kódolja. Jól írod: "Érdemes tehát egy közéleti szereplőnek , főleg ha az ország legfontosabb politikusa, körültekintően fogalmaznia, még ha itt is s az volt a célja, hogy az új alkotmány mellett érveljen." Pontosabban nem érdemes, hanem kötelező! Lenne! Mert igenis, azt monda Orbán ", hogy ha a mostani alkotmány nem a magyaroké, akkor nem is kell tiszteletben tartania az alkotmányt a magyar népnek, hiszen akkor nyilván nem is vonatkozik rá." És te hiába bizonygatod, hogy Orbán nem ezt akarta mondani! És hiába próbálod védeni, hogy "szebb jövőt" (és ez milyen áthallás is?) akart villantani. És még te sem tudsz érvet sem arra, hogy miért kellene új alkotmány, hiszen zavarosan írsz a mostani megszületéséről, nem tisztázod, hogy ez nem sztálini alkotmány, és egyáltalán, éppolyan semmitmondó, zavaros és félreérthető az "elemzésed", mint az Orbán-beszéd. Mennyit kaptok érte, hogy fényesre nyaljátok?

TheElf 2011.02.15. 01:22:33

kisemberke: Engedelmeddel én válaszolok, mert e blog gazdáitól értelmes, érdemi választ én sem várok. Miért kell új alkotmány? Három jó érvet mondok: 1. Az alkotmány az államiság szimbóluma is, nem csak tartalmilag, szimbólumként is meg kell állja a helyét. Itt az 1949es dátum tényleg nem mutat jól. Ezt a problémát egy jelenlegivel tartalmában megegyező, de új törvényként elfogadott alkotmány - akár a szimbólumok kedvéért új preambulummal kiegészítve - tökéletesen alkalmas lenne. Semmivel sem lenne rosszabb a mostaninál. 2. Létező társadalmi igény van. Az új alkotmányra. Bár ezt sokan egyszerűen szükségtelennek nevezik, de a "szükségtelenség" inkább egy semleges érv: nem szól az új alkotmány ellen. Ez esetben viszont a konszenzus akkor is az új alkotmány irányába mutat... Nagyon nehéz lenne azt mondani, hogy egy "bármilyen" új alkotmány mindenképpen rosszabb a mostaninál. Nincsenek olyan haagyományok, szimbolikus szempontok amik miatt mindenképpen meg kellene tartani a mostani alkotmányt. 3. Számos olyan kérdés van amiben változtatni kellene, lehetne az alkotmányon. Természetesen ez a mostani alkotmány módosításával is elképzelhető lenne, de "szebb" az új alkotmány, ha fontos dolgokat akarsz belevenni.
süti beállítások módosítása