Ha a címben szereplő kérdést feltennénk az utca emberének, akkor valószínűleg annyi féle felelet születne, ahány riportalany vállalkoznak a válaszadásra. Ez persze nem véletlen, hiszen egy politikai kampány sikeressége, vagy éppen kudarca rendkívül sok tényező együttes hatásán múlik: célba találó, mobilizáló üzenetek megfogalmazása, negatív és pozitív kampányelemek megfelelő arányú alkalmazása, rendelkezésre álló erőforrások, marketing eszközök és stratégiák kiválasztása, stb.

Itt most nem is egy minden részletre kiterjedő kampányelemzésbe szeretnék bocsátkozni, hanem egy olyan elemi fontosságú tulajdonságra szeretném felhívni a figyelmet, amely a kampányok esetében a legfontosabb sikertényező lehet, de szélesebb értelemben véve a kormányzás, vagy az ellenzéki lét is kudarca van ítélve ennek hiányában. Ez a tulajdonság pedig az ütemérzék, vagy, ahogy Orbán Viktor a Frizbi című műsornak adott interjújában 2011 májusában fogalmazott „tempírozva kell passzolni”. A konkrét kampányhelyzetre vetítve: nem elég, tehát ha a legmeggyőzőbb és legtalálóbb üzeneteket fogalmazzák meg a kampányban a szereplők, hanem ezeket a megfelelő pillanatban kell bedobni a politikai diskurzusba.

okak szerint a Gerald Ford és Jimmy Carter között folyó választási küzdelem is élmény volt a jelenlegi magyarországi kampányhoz képest. Holott tudnivaló, hogy az amerikai választók nem Ford beszédén rágták le mind a tíz körmüket, és nem is Carter szereplése során akadt meg torkukon a kólába dobott jégdarab. A jelenlegi magyar kormány máris úgy tesz, mintha megnyerte volna a választást, az ellenzék pedig képtelen lecsapni a labdákat, amelyeket a túloldalról buzgón adogatnak fel (Paks-paktum, Kósa-elszólás az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról stb.). Nem vagyunk elkényeztetve az innovatív, fiatalos szellemű, lendületes kampánnyal.

Kevés olyan ütős üzenettel bíró zenei szerzeménnyel találkozhatunk itthon, amely kiválóan jellemzi a magyar történelem- és társadalomfejlődés megkérgesedett közgondolkodását, mint a Kozmosztól „Az Okosak Földje“. Vajon miért tekinthetőek különlegesnek a magyar közhelyek, vagy csak nekünk számítanak annak? Valószínűleg minden nemzet rendelkezik a saját közösségére vonatkozó egyedi klisékkel, hiszen ezek mondhatni a természetes emberi leegyszerűsítő gondolkodásból fakadnak. Az egyén hajlamos felosztva szemlélni a világot: feketék-fehérek, jók-rosszak, bűnösök-ártatlanok – ezáltal gátakat szabva a racionális gondolkodásnak. Azonban semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek gondoljuk.

A magyar sörrel nem koccint, sírva vigad, csavaros észjárású, lovas nemzet és a világon mindent a magyarok találtak fel. Már a családi tűzhelynél magunkba szippantjuk e közhelyeket, gyakran nem keresve rájuk a választ, csak elfogadva a tényeket, mert elődeink is így tettek. Mindezek a történelmi és társadalmi sérelmeink feldolgozásának is egy sajátos vetületét képzik, ugyanakkor láthatóan nem segítik elő azok megértését, hanem inkább megerősítik szubjektív jellegüket. Tipikus példája a dal szerint: „az országban, ahol mindenről más tehet, a bankok, a zsidók, az IMF, a melegek, balhé van, de sosincs felelős, mindenki megússza, van jog, csak nem erős”.

A hétvégén szert tettem egy gyönyörű, régi íróasztalra, korát meghazudtoló állapotban. Idehaza hozzáláttam a tisztogatásához, és mikor az asztallapot leemeltem, találtam két beleírást, mégpedig a készítőiktől.

Johnathan Haidt TED-es előadása talán kilóg egy kicsit abból a szórakoztató sorozatból, melyet eddig dolgozott fel az Méltányosság. Nem kampányfilm, videó üzenet vagy a hétköznapokból elkapott videó-érdekesség. Ellenben nagyon is illik az Méltányosság küldetéséhez, melynek során mi megpróbáljuk megérteni a politikailag motivált viselkedéseket. Ez a videó igazán annak mond sokat, aki rendelkezik tudományos háttérismeretekkel, de az is sokat tanulhat belőle, aki nem rest többször is megnézni. Rendkívül sűrű, komoly és hosszú kutatómunka pár perces összefoglalója. Inkább csak ajánljuk, mert nem kíván kommentárt.

Világszerte megszokott dolog, hogy a sportcsatornák az új esztendőt köszöntve, az óév eseményeiből készült vicces videó válogatással szórakoztatják a nézőket, azonban az már kevésbé elterjedt gyakorlat, hogy egy-egy ország első számú vezetőjéről fontos és gyakran megmosolyogtató jeleneteket bemutató montázst készítsen saját hivatala. A Fehér Ház éppen ezt teszi: évről évre kiadja szilveszteri válogatását, amelyben feleleveníti Barack Obama és az elnöki család legemlékezetesebb szerepléseit.