Ha jól megy egy fociválogatottnak, az a kormánynak vagy az ellenzéknek kedvez? Ezt a kérdést vizsgálta meg Rajnai Gergely blogbejegyzésében.

74 éve halt meg Flora Thompson angol regényíró, akinek szociografikus és félig önéletrajzi regénytrilógiája bemutatja egy 19. század végi angol falucska és kisváros hétköznapjait. A regényből a BBC nagysikerű sorozatot forgatott Lark Rise to Candleford címen. Flora önmagát írta meg a főszereplő, Laura Timmins alakjában. A faluról tizenhat évesen a városi postahivatalba kerülő oxfordshire-i parasztlány szemével látjuk az angol falusi miliőt, népszokásaival, népi kultúrájával. Viktória királynő uralkodásának utolsó két évtizedében járunk, amikor a kapitalizmus és a gépi civilizáció lassan fölbomlasztják a Lark Rise-hoz hasonló falusi közösségeket. És persze látjuk alulnézetből az angol politikát is. Amit érdemes összehasonlítani a mával.

Min múlik egy demokrácia sorsa? Sok mindenen. Ami a személyi tényezőt jelenti: legyenek benne egymással egyenrangú, vitára képes felek. Minden más ebből következik. Csizmadia Ervin új könyvének címadó írása.

Hogy lehet, hogy tizenöt évvel az őszödi beszéd után még mindig kampánytéma Gyurcsány Ferenc kommunikációs katasztrófája? Miért számít ez a 2022-es választások szempontjából?

Bizonyos témákkal nem lehet bukni a filmművészetben. A női sorsok filmvásznon való ábrázolása kezdettől nagy érdeklődést váltott ki. Ehhez képest mai napig alulreprezentáltak bizonyos etnikai és kulturális hátterű nők a hollywoodi filmművészetben. A társadalmi különbségek lassan oldódtak a filmvásznon, így parasztlány és az első festőnő is fölbukkant, de még mindig elmaradva valós évszázados teljesítményük mögött.

Lázár János a minap arról beszélt, hogy Magyarországon lehetetlen konszolidációt teremteni. Még a Fidesznek sem? Csizmadia Ervin blogjában Széll Kálmánt is emlegeti és persze Bethlen Istvánt is.