Nemrégen a TV2 elkezdte vetíteni a Hunyadi sorozatot. A sorozat legnagyobb újdonsága a korábbi magyar történelmi filmekhez képest, hogy az Oszmán Birodalom uralkodóját emberként mutatják be, és az alkotás intelligensen nyúl az Oszmán Birodalom ábrázolásához. Paár Ádám bemutatta, miként ábrázolta a sorozat az oszmán politikát.

A Hunyadi sorozat kapott hideget-meleget. Nem a látványvilág, a színészi játék, a beszédstílus, a – minden történelmi filmre jellemző, és ezért fölöslegesen kifogásolt – történelmietlen nyelvi fordulatok állnak az elemzésem középpontjában. Nem is arról szeretnék írni, hogy árt vagy használ a sorozat megkedveltetéséhez a nyakló nélküli erotika. Amit magam tartalmi szempontból a sorozat legnagyobb erényének tartok, az nem más, mint az Oszmán Birodalom és udvar ábrázolása. Nem toldozott-foldozott, félmeztelen, artikulátlanul ordibáló, gyaurozó, vagy vallásukat szatirikus külsőségek között gyakorló törököket látunk egy magyar történelmi sorozatban, ami a korábbi filmes alkotások jellegzetessége volt, beleértve olyan alkotásokat is, mint az Egri csillagok.

Pozitívum az Oszmán Birodalom, és különösen Murád bemutatásával kapcsolatban, hogy sikerült ellépni a „misztikus, ám veszélyes keleti” orientalizáló képétől, Jumurdzsáktól, akiben egyszerre érvényesült több – a palesztin-amerikai irodalomtörténész, Edward W. Said híres könyve, az Orientalizmus által a Nyugat szemére vetett – sztereotipizálás a Keletről: ő volt egyszerre a nyugatiak szemében gonosz, kegyetlen harcos (gyerekrabló katona), a titokzatoskodó dervis és a talizmánját hajszoló fanatikus archetípusa, aki természetesen kudarcot vall – noha kétségtelen tény, hogy Jumurdzsák egy szerethető ellenség volt a filmvásznon, Bárdy György alakításának köszönhetően.

A legerősebb történetszál, amely a legizgalmasabb karaktereket szolgáltatja, az oszmán udvar. Ha a II. Murád szultán karakterét játszó osztrák-török színész, Murathan Muslu megjelenik, a néző figyelme óhatatlanul odafordul a képernyőre. Szinte érződik a karakter feszültsége, amint szellemi párviadalt vív a szerb despota lányával, Brankovics Marával (Törőcsik Franciska), hogy az elfojtott érzelem szétfeszíti az uralkodóra kényszerített etikett abroncsát. A drámaiságot fokozza, hogy Mara eredetileg Hunyadi szerelme, akit apja, Brankovics György szerb despota ad át a szultánnak, kérve, hogy kímélje meg Szerbiát. Murád okos férfi, aki magányos a hatalom csúcsán, akárcsak Madách Imre Az ember tragédiája egyiptomi színének fáraója. Hízelgőkkel van körülvéve, és nem bízhat igazán senkiben. Mara az egyetlen, aki elég bátor, hogy ellentmondjon a férfinak, és Murád nem haragszik meg ezért, sőt partnernek tekinti az asszonyt.

A sorozat elején szöveget olvashatunk, amely a nézőt orientálja, mi is a történelmi szituáció. Itt szerepel, hogy Magyarország helyzetét geopolitikailag meghatározta az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Ám a sorozat által bemutatott hős, Hunyadi sorsa példázza, hogy egyetlen ember tehetsége képes lehet alakítani a történelmet: Hunyadi volt az, aki híres balkáni ún. hosszú hadjáratával mélyen behatolt az Oszmán Birodalomba, és egy időre megállította annak előrenyomulását. Egyébként sem tekinthetjük úgy, hogy az emberi tényezőnek, az érzelemnek nem lenne szerepe államok és rendszerek életében. Az alkotók tisztában voltak ezzel, ezért igyekeztek Mara sorsán keresztül érzelmi alátámasztást adni Hunyadi oszmánellenes küzdelmének. Valóságban nem volt szerelem Hunyadi és a despota lánya között, de ez tipikus esete annak, amikor az apró átsiklás a történelem tényei felett megbocsátható, hiszen logikus. A mese logikája úgy kívánja, hogy valamilyen motivációt kapjon a főhős, mit miért csinál. Ha egyéni sérelem hajtja, legalábbis eleinte, az segít megértetni a főhős elszántságát, hogy, a geopolitikai adottságokkal, katonai és gazdasági erőfölénnyel nem törődve, nekirontson a korabeli Európa leghatalmasabb államának és legnagyobb hadseregének. A sorozatban, az amerikai forgatókönyv-logikát alapul véve, a privát indok felől elmozdult a fókusz, és hősünk a sorozat közepén már nem egyéni bosszúból, hanem az ország érdeke folytán cselekszik. Azaz már nem úgy, mint magánember, akit kizárólag az ösztön hajt, hanem mint honpolgár.

Bán János (író nevén Bán Mór), akinek regényein alapul a Hunyadi sorozat, már készül a Mátyás királyról szóló, hasonlóan hosszú és sodró lendületű regényfolyammal. Kíváncsian várhatjuk, mi lesz a majdani Mátyás-sorozat további részeiben, miként ábrázolják majd a politikai és katonai viszonyokat. Például utalnak-e arra, hogy miközben Európa retteg, az oszmán szultánnak még javában kelet felé, az anatóliai török emírségek felé kell háborúznia, és a nyugati fejedelmek gyakran próbáltak szövetséget kovácsolni az oszmánok keleti ellenségeivel – ha már a geopolitika oly fontos, akkor a Nyugat és Kelet közötti ilyen formájú kapcsolatfelvétel szintén megér egy kitekintést! Bizánc, majd Hunyadi Mátyás keresték a kapcsolatot mindenkivel, aki hátba támadhatná az Oszmán Birodalmat, és sűrű követjárás volt Egyiptomban, Perzsiában és a török emírségekben, miként korábban a tatár Timur Lenkben látták a keresztény világ nagy barátját. A sorozat, ha kellően mélyen nyúl a sokszálú oszmán-európai kapcsolatokhoz, segíthet Magyarországon jobban megismerni a birodalom és a geopolitikai hálózatok működését.

Paár Ádám